Valóban az vagy, aki a tükörből visszanéz?
Ha megkér valaki, hogy mutatkozz be, mit szoktál mondani? A korodat, a foglalkozásodat, esetleg, hogy hol élsz… ezek a sztenderd válaszok, de valóban ez vagy Te? A koroddal azonosítod magad? Azzal, hogy könyvtáros, edző, pincér stb. vagy? És ha egy év vagy 5 év múlva megkérnek, hogy mutatkozz be? Már más a válaszod, változik. Szóval melyik a Te valódi éned, a mostani vagy az 5 évvel ezelőtti? Sőt, ha visszagondolsz, az életed minden periódusában meg voltál győződve arról, hogy amit gondolsz, az úgy van. Hány véleményed, gondolatod változott meg azóta? Ezek közül melyik a valódi önazonosságod? Ha valaki megkérdezné, mire gondoltál előző nap ugyanebben az időeben, meg tudnád mondani? Valószínű, nem. Tehát valóban azonosíthatod magad a gondolataiddal?
Az általunk érzékelt világot és azt, ahogyan látjuk önmagunkat és másokat az önmagunkról alkotott képünk alakítja. Ezzel a látásmóddal azonosulunk, nyilvánvalónak véljük, de valóban megfelel a valóságnak az az elképzelés, amit magunkról és a világról gondolunk? Ha ez így lenne, mindenki igaznak tartaná azt, amit te. De mind tudjuk, hogy ez nem így van.
Mi történik, ha elkezded szépen sorban lefejteni ezeket a társadalmi rétegeket? Vesd le a korod köpenyét! Vesd le a nemed köpenyét! Vesd le a foglalkozásod, a párkapcsolati státuszod, a vallási köpenyt és így tovább! Ki marad így legbelül? Ki a mag?
A test hét évente teljesen kicserélődik, teljesen új sejtekből áll, ezért a „testem én vagyok” gondolatát jobb, ha elengedjük, bár ez az első és legerősebb azonosulásunk, amire aztán rétegződik a többi: „nő vagyok”, „magyar vagyok”, „tini vagyok” stb fátyol. Voltál már újszülött, tipegő, tini, fiatal felnőtt és felnőtt – mindig változik? Ezek közül melyikkel azonosítod Önmagad? A lélekkel szemben a test véges, mintha a születésünk pillanatában egy gyertyát gyújtottak volna meg, ami szépen lassan leég. Illetve „csak” egy eszköz – eszköz, amin keresztül a tudatosság tapasztalni tud.
![Screenshot_20231224_174255_Facebook[1].jpg](https://static.wixstatic.com/media/eb9b95_9aebb078f6714a04b5572dffaddc4143~mv2.jpg/v1/fill/w_383,h_371,al_c,q_80,usm_0.66_1.00_0.01,enc_avif,quality_auto/Screenshot_20231224_174255_Facebook%5B1%5D.jpg)
Manapság kevésbé népszerű az az önvizsgálat, amely során hátrahagyjuk azokat a hiedelmeket, amelyeket a társadalomtól kaptunk, és így elszalasztjuk a lehetőséget, amit az emberi formában kapott élettel kaptunk arra, hogy megtaláljuk a belső magot, igaz Önmagunkat. Az Igazságnak, hogy valóban Igazságról beszélhessünk, örökkévalónak, változatlannak kell lennie – nem lehet változékony el- és feltünedező. A lélek három fő tulajdonsága: örökkévaló, tudatos és boldog (szanszkritül: szat csit ananda). Mindig, mindenki lelke ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. Azonban erről megfeledkeztünk a folyamatosan ránk omló társadalmi kondicionáltág, tanulmányok, neveltetés során – teljesen elhisszük, hogy mindez tesz ki minket. Viszont a lelkünkön kívül semmi sem állandó.
Az elme által összerakott élet kezdetben valódinak tűnhet, de később eljutsz odáig, hogy tanúként szemléled, mint egy színdarabot. A külvilágban zajlanak a dolgok, események, és te mindig ott vagy a háttérben – csendes tanúként.
2024. augusztus
Hogy ne legyen féleértés: az elme nem ellenség. Megvan a saját szerepe, a gyakorlati elmét te irányítod. A gyakorlati elme nem azonosul, míg a pszichológiai igen – a múlton rágódik, a jövőbe vetít. Próbálja kontrollálni az életet, úgy alakítani, hogy az megfeleljen saját elvárásainak, hogy beleilljen a formába, amit kialakított.A gondolatoknak viszont figyelem nélkül nincs erejük: amikor figyelmet adunk nekik, erővel nőnek és így az elme megfélemlít, zsarnokoskodik, szenvedést okoz. Te döntöd el, hogy mikor mennyi erőt adsz az elmének, melyik gondolatra mennyi figyelmet szánsz.Tehát nem a test és nem is a gondolat vagyunk. Mi van a cselekedetekkel? Az vagy, amiket cselekszel?
Ha elkülönülsz a cselekedetektől, megtapasztalhatod, hogy minden, amit teszel, valódi magadból, az öröm, szeretet állapotából fakad. Ez az eredeti állapot, az önvaló. Mindegy, hogy az egységet Univerzumnak, Istennek, Krisnának vagy egyébnek nevezed – ha belegondolsz, rájössz, hogy még a nem hívők is ehhez/hozzá fordulnak kétségbeesésükben, mert az emberben ösztönösen megvan a forrásához való kapcsolódás. A kulturális kondicionáltság megköveteli, hogy mindig pörögjünk, és ne engedjünk magunknak egyetlen pillanatnyi tevékenység nélküli pihenést sem. Ha felismered, hogy a tevékenységet az elkerülés eszközeként használod, már sikert értél el.
Amint tudatosítod, hogy nem a test, nem az elme és nem a cselekedet vagy, hanem a lélek – megérzed az egységet, hogy mind egyek vagyunk – mint különböző gyöngyszemek egy láncon. Vagy mint az óceán különböző összetevői: só, víz és homok. Az igazság, az Önvaló tehát már itt van, nem kell valamilyenné válnod érte, valamit elérned – de vajon mi takarja el? A valóság felfedezéséhez külön kell tudni választani a külső érzékeléseket és azt, aki figyel. Túl sokszor azonosulunk a gondolatainkkal, gondolatrendszerünkkel, azaz az elménkkel, ami folyton elemzi a múltat, hogy felkészültebben érhesse a jövő. Így maradunk le az elmúlt és a következő pillanat közti időről – a mostról.Az egóval való kapcsolat lehet olyan, mint egy mérgező kapcsolat. Azt mondod, „elég, vége”, de mégiscsak vissza-visszanézel a profiljára, történetére, le-lecsekkolod, mi van vele. Időbe telik teljesen elengedni, amíg nem merül fel az a kérdés: tényleg teljesen el kell engednem az elméhez fűződő ragaszkodásomat?
Amint elkezdesz járni a tudatosság útján, az elme tiltakozni kezd – hiszen, nem akarja elveszíteni uralmát, de ha kitartasz, fel fogod fedezni a lényed végső igazságát – a valódi öröm, béke és szabadság forrását. Ha nehézségeket élsz meg, mindig próbálj meg emlékezni, hogy ezek nagyszerű lehetőségek arra, hogy megismerd önmagad, ha tanúként figyeled azt, ahogy reagálsz egy-egy szituációban, mintha a közönség soraiból figyelnél egy színdarabot. Így egyre közelebb kerülsz az önismeret útján a valódi énedhez, megtapasztalod, hogy minden változó, semmi sem örök, csak a lélek. Ezáltal megszűnik a félelemérzet, esetleg pánik. Ezért ne próbáld meg kikerülni a kihívásokat, nehézségeket, úgysem lehetséges, hanem tekints rájuk fejlődésre kapott lehetőségekként!
Fogadd el, hogy most épp hol tartasz, most épp, milyen formában nyilvánul meg Önvalód! Bármelyik útvonalat is választod az önismeret útján való haladáshoz, az a fontos, hogy mindent belső indíttatásból tegyél, és ne azért, mert más azt mondja! Ha így teszel, csak negatív tapasztalatokat fogsz szerezni, ami le fog téríteni az útról. Csak tölts magaddal mindennap egy kis időt, a lényeg a rendszeresség, nem az, hogy sokat tölts el egy-egy nap! Légy ilyenkor csöndben minél inkább elzárva a külvilágtól, figyelj befelé, és halld meg, mi az, amire szükséged van! A pszichológiai elme azt mondja, amit szeretnél, a lélek azt, amire szükséged van. Utóbbira figyelj, mintha egy koncert alatt például csak a hegedű hangjára figyelnél, legyen a fókuszod a lelked hangján!
A felső erő elfogadása segít elfogadni a mája, az illúzió létét, és bele tudsz lazulni az élet gondoskodásába, az ősbizalom érzetébe. Az emberek elfeledkeztek a felső hatalomról, pedig ha nem az illúzióra, a folyamatosan változó körülményekre figyelünk, újra meglátjuk, meghalljuk azt, és így megtapasztalhatjuk annak támogatását, ha elfogadjuk, hogy nem mi vagyunk a legfelsőbb irányítók.Van egy kép, ami nekem sokban segített megértenem ezt a kapcsolatot. Egy fa ágán két, szinte ugyanolyan madár ül. Az alsóbb ágon a madár csipeget, eszeget, csicsereg, folytonos mozgásban van, míg a fentebbi csak csendben figyel. Ebben a képben az alsóbb madár analóg az elmével, az egóval, míg a föntebbi a belső tanúval, és annak forrásával, a felsőbb vezetővel/univerzummal stb. Ha beleengeded magad az ősbizalomba, megtapasztalhatod, hogy támogatva vagy – nincs más dolgod, mint szakadatlan bizalommal lenni az életben. Ez az igazi szabadság! Az egyedüli, ami utadba áll, az a ragaszkodás a régi hiedelmekhez, gondolatrendszerhez.
Kezdj el megfigyelni minél több apró élethelyzetet, történést és az ezekre adott reakcióidat – ez valóban te vagy, vagy pedig csak a régi megszokott, másoktól hallott, látott reakció?Élvezd az életet, bízz benne, és meglátod, hová visz az áramlat! Egyre mélyebbre és mélyebbre kerülsz egy olyan birodalomba, ahonnan nem akarsz visszakerülni az elme által rendezett színjátékba. A szívedben élj, ne a fejedben!
2024. június
Valóban az vagy, aki a tükörből visszanéz?
Ha megkér valaki, hogy mutatkozz be, mit szoktál mondani? A korodat, a foglalkozásodat, esetleg, hogy hol élsz… ezek a sztenderd válaszok, de valóban ez vagy Te? A koroddal azonosítod magad? Azzal, hogy könyvtáros, edző, pincér stb. vagy? És ha egy év vagy 5 év múlva megkérnek, hogy mutatkozz be? Már más a válaszod, változik. Szóval melyik a Te valódi éned, a mostani vagy az 5 évvel ezelőtti? Sőt, ha visszagondolsz, az életed minden periódusában meg voltál győződve arról, hogy amit gondolsz, az úgy van. Hány véleményed, gondolatod változott meg azóta? Ezek közül melyik a valódi önazonosságod? Ha valaki megkérdezné, mire gondoltál előző nap ugyanebben az időeben, meg tudnád mondani? Valószínű, nem. Tehát valóban azonosíthatod magad a gondolataiddal?
Az általunk érzékelt világot és azt, ahogyan látjuk önmagunkat és másokat az önmagunkról alkotott képünk alakítja. Ezzel a látásmóddal azonosulunk, nyilvánvalónak véljük, de valóban megfelel a valóságnak az az elképzelés, amit magunkról és a világról gondolunk? Ha ez így lenne, mindenki igaznak tartaná azt, amit te. De mind tudjuk, hogy ez nem így van.
Mi történik, ha elkezded szépen sorban lefejteni ezeket a társadalmi rétegeket? Vesd le a korod köpenyét! Vesd le a nemed köpenyét! Vesd le a foglalkozásod, a párkapcsolati státuszod, a vallási köpenyt és így tovább! Ki marad így legbelül? Ki a mag?
A test hét évente teljesen kicserélődik, teljesen új sejtekből áll, ezért a „testem én vagyok” gondolatát jobb, ha elengedjük, bár ez az első és legerősebb azonosulásunk, amire aztán rétegződik a többi: „nő vagyok”, „magyar vagyok”, „tini vagyok” stb fátyol. Voltál már újszülött, tipegő, tini, fiatal felnőtt és felnőtt – mindig változik? Ezek közül melyikkel azonosítod Önmagad?
A lélekkel szemben a test véges, mintha a születésünk pillanatában egy gyertyát gyújtottak volna meg, ami szépen lassan leég. Illetve „csak” egy eszköz – eszköz, amin keresztül a tudatosság tapasztalni tud.
Manapság kevésbé népszerű az az önvizsgálat, amely során hátrahagyjuk azokat a hiedelmeket, amelyeket a társadalomtól kaptunk, és így elszalasztjuk a lehetőséget, amit az emberi formában kapott élettel kaptunk arra, hogy megtaláljuk a belső magot, igaz Önmagunkat. Az Igazságnak, hogy valóban Igazságról beszélhessünk, örökkévalónak, változatlannak kell lennie – nem lehet változékony el- és feltünedező. A lélek három fő tulajdonsága: örökkévaló, tudatos és boldog (szanszkritül: szat csit ananda). Mindig, mindenki lelke ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. Azonban erről megfeledkeztünk a folyamatosan ránk omló társadalmi kondicionáltág, tanulmányok, neveltetés során – teljesen elhisszük, hogy mindez tesz ki minket. Viszont a lelkünkön kívül semmi sem állandó.
Az elme által összerakott élet kezdetben valódinak tűnhet, de később eljutsz odáig, hogy tanúként szemléled, mint egy színdarabot. A külvilágban zajlanak a dolgok, események, és te mindig ott vagy a háttérben – csendes tanúként.
Hogy ne legyen féleértés: az elme nem ellenség. Megvan a saját szerepe, a gyakorlati elmét te irányítod. A gyakorlati elme nem azonosul, míg a pszichológiai igen – a múlton rágódik, a jövőbe vetít. Próbálja kontrollálni az életet, úgy alakítani, hogy az megfeleljen saját elvárásainak, hogy beleilljen a formába, amit kialakított. A gondolatoknak viszont figyelem nélkül nincs erejük: amikor figyelmet adunk nekik, erővel nőnek és így az elme megfélemlít, zsarnokoskodik, szenvedést okoz. Te döntöd el, hogy mikor mennyi erőt adsz az elmének, melyik gondolatra mennyi figyelmet szánsz.
Tehát nem a test és nem is a gondolat vagyunk. Mi van a cselekedetekkel? Az vagy, amiket cselekszel? Ha elkülönülsz a cselekedetektől, megtapasztalhatod, hogy minden, amit teszel, valódi magadból, az öröm, szeretet állapotából fakad. Ez az eredeti állapot, az önvaló. Mindegy, hogy az egységet Univerzumnak, Istennek, Krisnának vagy egyébnek nevezed – ha belegondolsz, rájössz, hogy még a nem hívők is ehhez/hozzá fordulnak kétségbeesésükben, mert az emberben ösztönösen megvan a forrásához való kapcsolódás.
A kulturális kondicionáltság megköveteli, hogy mindig pörögjünk, és ne engedjünk magunknak egyetlen pillanatnyi tevékenység nélküli pihenést sem. Ha felismered, hogy a tevékenységet az elkerülés eszközeként használod, már sikert értél el. -aki a cselekvő mögött van, aki nem tsz semmit.
Amint tudatosítod, hogy nem a test, nem az elme és nem a cselekedet vagy, hanem a lélek – megérzed az egységet, hogy mind egyek vagyunk – mint különböző gyöngyszemek egy láncon. Vagy mint az óceán különböző összetevői: só, víz és homok.
Az igazság, az Önvaló tehát már itt van, nem kell valamilyenné válnod érte, valamit elérned – de vajon mi takarja el? A valóság felfedezéséhez külön kell tudni választani a külső érzékeléseket és azt, aki figyel. Túl sokszor azonosulunk a gondolatainkkal, gondolatrendszerünkkel, azaz az elménkkel, ami folyton elemzi a múltat, hogy felkészültebben érhesse a jövő. Így maradunk le az elmúlt és a következő pillanat közti időről – a mostról.
Az egóval való kapcsolat lehet olyan, mint egy mérgező kapcsolat. Azt mondod, „elég, vége”, de mégiscsak vissza-visszanézel a profiljára, történetére, le-lecsekkolod, mi van vele. Időbe telik teljesen elengedni, amíg nem merül fel az a kérdés: tényleg teljesen el kell engednem az elméhez fűződő ragaszkodásomat?
Amint elkezdesz járni a tudatosság útján, az elme tiltakozni kezd – hiszen, nem akarja elveszíteni uralmát, de ha kitartasz, fel fogod fedezni a lényed végső igazságát – a valódi öröm, béke és szabadság forrását.
Ha nehézségeket élsz meg, mindig próbálj meg emlékezni, hogy ezek nagyszerű lehetőégek arra, hogy megismerd önmagad, ha tanúként figyeled azt, ahogy reagálsz egy-egy szituációban, mintha a közönség soraiból figyelnél egy színdarabot. Így egyre közelebb kerülsz az önismeret útján a valódi énedhez, megtapasztalod, hogy minden változó, semmi sem örök, csak a lélek. Ezáltal megszűnik a félelemérzet, esetleg pánik. Ezért ne próbáld meg kikerülni a kihívásokat, nehézségeket, úgysem lehetséges, hanem tekints rájuk fejlődésre kapott lehetőségekként!
Fogadd el, hogy most épp hol tartasz, most épp, milyen formában nyilvánul meg Önvalód!
Bármelyik útvonalat is választod az önismeret útján való haladáshoz, az a fontos, hogy mindent belső indíttatásból tegyél, és ne azért, mert más azt mondja! Ha így teszel, csak negatív tapasztalatokat fogsz szerezni, ami le fog téríteni az útról. Csak tölts magaddal mindennap egy kis időt, a lényeg a rendszeresség, nem az, hogy sokat tölts el egy-egy nap. Légy ilyenkor csöndben minél inkább elzárva a külvilágtól, figyelj befelé, és halld meg, mi az, amire szükséged van. A pszichológiai elme azt mondja, amit szeretnél, a lélek azt, amire szükséged van. Utóbbira figyelj, mintha egy koncert alatt például csak a hegedű hangjára figyelnél, legyen a fókuszod a lelked hangján!
A felső erő elfogadása segít elfogadni a mája, az illúzió létét, és bele tudsz lazulni az élet gondoskodásába, az ősbizalom érzetébe. Az emberek elfeledkeztek a felső hatalomról, pedig ha nem az illúzióra, a folyamatosan változó körülményekre figyelünk, újra meglátjuk, meghalljuk azt, és így megtapasztalhatjuk annak támogatását, ha elfogadjuk, hogy nem mi vagyunk a legfelsőbb irányítók.
Van egy kép, ami nekem sokban segített megértenem ezt a kapcsolatot. Egy fa ágán két, szinte ugyanolyan madár ül. Az alsóbb ágon a madár csipeget, eszeget, csicsereg, folytonos mozgásban van, míg a fentebbi csak csendben figyel. Ebben a képben az alsóbb madár analóg az elmével, az egóval, míg a föntebbi a belső tanúval, és annak forrásával, a felsőbb vezetővel/univerzummal stb. Ha beleengeded magad az ősbizalomba, megtapasztalhatod, hogy támogatva vagy – nincs más dolgod, mint szakadatlan bizalommal lenni az életben. Ez az igazi szabadság!
Az egyedüli, ami utadba áll, az a ragaszkodás a régi hiedelmekhez, gondolatrendszerhez. Kezdj el megfigyelni minél több apró élethelyzetet, történést és az ezekre adott reakcióidat – ez valóban te vagy, vagy pedig csak a régi megszokott, másoktól hallott, látott reakció?
Élvezd az életet, bízz benne, és meglátod, hová visz az áramlat! Egyre mélyebbre és mélyebbre kerülsz egy olyan birodalomba, ahonnan nem akarsz visszakerülni az elme által rendezett színjátékba. A szívedben élj, ne a fejedben!
2024. április
Jógázz az egészségedért!
A magyar nyelv szépsége az EGÉSZség szavunkban is megmutatkozik. Akkor vagyunk elégedettek, teljesek, ha lelkünk és fizikai testünk egész, azaz egységben működik.
Az egészség fő feltétele az öntudatunk fokozatos kitágítása testünk minden részébe – ezzel megelőzzük a betegségeket, és a már anyagban megnyilvánult, bekövetkezett betegség után újra visszaállítjuk a rendet, az egyensúlyt. Az egészség a természetes állapot, az egészségtelenség a természetellenes élet következménye.
A betegség az egyensúlyból való kibillenést jelenti. A jóga segítségével, a jóga nyolc ágával (tehát nem csak az ászanázással) vissza tudjuk állítani a harmóniát az egyensúly felbomlása után, vagy meg tudjuk előzni annak felborulását.
Az ászanák mindegyike csodás hatással van a fizikai egészségre (is), de kiemelve néhányat: a vakrāsana (gerinccsavarás) tökéletes a pozitív és a negatív energiák harmonizálására, a paścimottānāsana (ülésből előrehajlás) nevében is benne van „az életerő forrása”. A trikoṇāsana (háromszögtartás) csodálatosan leküzdi a lappangó fertőzéseket. A sarvāṅgāsana (gyertyaállás) és a śīrṣāsana (fejenállás) tehermentesíti a szívet, ami jó a magas vérnyomás megelőzésére és kezelésére is; friss oxigénhez juttatja a pajzsmirigyet és a tüdőt; fiatalító és idegnyugtató. Általuk megkönnyebbülnek az altesti szervek, visszanyerik rugalmasságukat, ami a visszeres megbetegedések, illetve az aranyér megelőzésére, kezelésére csodálatos.
A viparīta-karaṇi (félgyertya) rendelkezik az előző fordított testhelyzetek pozitív hatásaival, de nem véletlenül a nők egyik kedvenc jógapóza: ugyanis erősen lassítja az arcbőr ráncosodását.
Az életerőt, pránát is egyensúlyban kell tartani. Ha túlfokozzuk (pl. túlzott anyagi élvezetekkel) a test kimerül, negatív állapotba kerül, ezért nem tud ellenállni az őt ostromló erőknek, így tuberkulózis, allergia, gyomor-, bélfekély, depresszió alakulhat ki. Ha kevés az életenergia, a test sejtjei burjánzásnak indulnak, ami rákosodást, gyulladásokat, lázas állapotot okozhat.
Az egészség fenntartásához fontos az érzelmi stabilitás is, mert minden egyes nagy amplitúdójú kibillenés (indulatok, szenvedélyek) károsítja a szervezetet (az idegrendszer vagy a vérmirigyek degenerálódása által). Az érzelmek kordában tartásához nagyban hozzájárul a légzésünk.
Egy indus bölcselet szerint minden ember meghatározott lélegzetszámmal születik, tehát érdemes megtanulni, alkalmazni a minél mélyebb, minél lassabb légzést – a nyugodt, lassú, békés lélegzés elősegíti az ugyanilyen lelki állapotba kerülést (a keletiek ezért sem engedik olyan könnyen kihozni magukat a sodrukból, hiszen nem akarják rövidíteni az életüket). Gondolj bele! Hogyan lélegzel, ha zaklatott vagy? Röviden, felületesen, kapkodva – szeretnéd, ha az életed is e három minőség jegyében telne? Ugye nem? Ez az út kétirányú: ahogy lélegzel, úgy élsz, és ahogy élsz, úgy lélegzel. Saját akaratod van, döntsd el, hogy megtanulsz helyesen lélegezni, ezzel is támogatod a hosszabb, békésebb életedet!
Mindez honnan indul? A tudatból, a gondolkodásból! Ha megváltoztatod a gondolkodásmódodat, -mintáidat (pl. kevesebb „én”, „enyém” és „nekem” használata is már áldásos hatásokkal jár), kevésbé lesz zaklatott az elme, ezáltal a légzés és így a test működése is egyensúlyban marad. A kulcs a tudatosság: ha legközelebb zaklatott vagy, csak állj meg egy pillanatra. Figyeld a légzésed! Kezdd el megfigyelni azokat a pillanatokat, amikor a kilégzés belégzéssé, a belégzés kilégzéssé fordul át. És csupán azzal, hogy ezt figyeled (mivel több időre van szükséged ahhoz, hogy nyakon tudd csípni ezeket a pillanatokat), lelassul a légzésed, és mielőtt elkáromkodnád magad, máris nyugodtabbá váltál. Vedd észre: mindig, mielőtt, belevágsz egy számodra nehéznek gondolt dologba, sóhajtasz egy nagyot. Hogy miért? A paraszimpatikus hatásért. Ugyanez történik akkor is, ha szeretnél elengedni egy rossz gondolatot, haragot stb.
A hasi légzés kevesebb erőfeszítéssel, azaz energiaveszteséggel jár, mint a mellkasi légzés; tehermentesíti a szívet, tehát jó a magas vérnyomás ellen, és az emésztést is segíti, ezért, ha teheted, próbáld a légzést az alhasba, a köldök terére irányítani. Egy szankszrit mondás szerint: „lélegzés az élet, s ha jól lélegzel, sokáig élsz a Földön.”
Az étkezésről röviden: Minél természetesebb állapotú ételek választékos fogyasztása az ajánlott. Figyelmesen, szorgalmasan rágj! Minél jobban őrölt falatok kerülnek a gyomorba, annál könnyebbé válik a megemésztésük. De a folyamatos smoothie-zás, folyékony halmazállapotú ételek bevitele degenerálja a fogakat, az ínyt, ám ezek használata szükséges. Ha lehet, minél kevesebb húst tartalmazzon az étrend a jóga egyik alapelve, az ahimsā (nem ártás) alapján.
A legideálisabb persze az lenne, ha szépen lassan elmaradna a húsfogyasztást. A táplálék erőt ad, ezért az sem mindegy, milyen hangulattal fogyasztjuk el. Azokat az érzéseket tápláljuk, amilyenekkel eszünk, ezért nem érdemes félelemmel telien vagy dühösen étkezni, mert csak tovább dagadnak ezek az érzelmek.
A nyugodt, egészséges élethez fontos a rendszeresség, következetesség, ezért legyen egy-két fajta napirend (azért adjunk lehetőséget a rugalmasságra is). Kelj és feküdj le mindennap egy időben. Hat óra alvás bőven elég a felnőtt szervezetnek, ha az megfelelően elő van készítve (korai, könnyű vacsora, képernyőmentesség, teljes sötétség stb.), hiszen annyi mindent tudunk ébren, a tudatunkkal tenni saját fejlődésünkért!
A külső és belső tisztaság is az egészség részét képezi. A test ápoltsága alapfeltétele az egészséges működésnek, ajánlott a nyelv, az orrjáratok tisztításának megtanulása, napi rutinba való iktatása is. A belső tisztaság alatt a mérgező, lehúzó gondolatok, a felesleges fecsegés, pletykálás (iszonyú sok energiát fogyaszt!) elhagyását kell érteni, továbbá a minél kevesebb szennyes anyag beengedését.
Boldogságunk, egészségünk titka abban rejlik, milyen mértékben uralkodunk elménk, légzésünk és testünk felett. A jóga nyolc ága az, aminek gyakorlásával minél inkább igába tudjuk vonni elménk, légzésünk és testünk működését, hogy így harmóniában, EGÉSZségben tölthessük mindennapjainkat.
2024. február
2024 – a kapcsolódás éve
Bár vallom, hogy minden nap egy új kezdet, ezért nem feltétlenül van nagyobb jelentősége egy újabb napnak, ami már egy „új évben” van, a kollektív tudat működik, és így a megújulás energiái észrevehetőek, ezért nem szabad elmenni az újév mellett.
2024 a kínai csillagjóslás szerint a Fa Sárkány éve, amivel óriási, pozitív, az emberiségre ható változásokat hozó 12 hónap veszi kezdetét, ami a kínai holdújév szerint, február 12-ével kezdődik.
2024 numerológiai képlete az összetartozás, összefogás, együttérzés fontosságát jelzik.
A fa a keleti asztrológiában a növekedést, előrehaladást jelképezi. A megszületést, csecsemőkort, a tavaszt. Ilyenkor minden rohamos fejlődésnek indul, az időjárás pedig szeszélyes, gyors változások jellemzik. A fa elem az alapja a tűz elemnek, ami a szenvedély képviselője, és így nyilván a sárkány is. A szenvedély mellett a sárkány az erő, intelligencia és kitartás szimbóluma is, illetve a jóságot, bátorságot és következetességet is magában hordozza.
Tehát ebben az évben a hatalmas változások szenvedéllyel párosulnak, ami jó előrehajtó erő továbblendít és kitartásra, bátorságra; azonban azt is jelenti, hogy nem lesz könnyű megbirkózni a változásokkal, elfogadni, hogy sok mindennek másképp kell folytatódnia. De ezek a változások a kollektív élet javulását szolgálják, így mindenképp érdemes kitartani.
Tudatosítsd, hogy minden változás elengedéssel jár előbb, ami nem feltétlenül sima út, nem feltétlenül könnyű, de ahhoz, hogy legyen hely az újnak, el kell engedned a régit. Ez az élet körforgása. Nem fér be az új, amíg a régi elfoglal minden teret. Ez logikus, ugye?
Minden változáshoz energiára van szükség. És honnan gyűjthetsz erőt, életenergiát (pránát)? Például ételből, levegőből, olyan emberek társaságából, akikkel jól érzed magad. És persze a jóga is segít neked ebben. Jógaórán megtanuljuk irányítani az életenergiát, az elmét, a gondolatokat, érzelmeket. Ez mind szükséges ahhoz, hogy a jelen pillanatban tudj lenni, elég erős legyél ahhoz, hogy ne billentsen ki sem jó, sem rossz külső körülmény, történés. Csak az arany középút, a harmónia létezzen. Csak figyeld meg, ha rosszul érzed magad: ilyenkor vagy a múltban jársz, vagy a jövőbe repült az elméd – semmi más dolgod nincs, csak ezt észrevenni, és visszahozni a figyelmedet arra a pillanatra, amiben éppen vagy!
_edited.jpg)
.jpg)
Erre több technika is létezik. Nagyon hatásos a légzésed figyelése. Vegyél először egy nagy levegőpt, sóhajts, ismételd háromszor, aztán csak figyeld, hova áramlik a légzés, mit érzel az orrjáratokban. Semmi más dolgod nincs, csak lélegezz figyelemmel néhány percig! Egy másik gyakorlat, ami nekem szintén nagyon bejött, hogy nagyon aprólékosan megfigyeled azt, amit éppen csinálsz, akár hangosan is kimondhatod: éppen leteszem a bögrét a konyhapultra. Megfogom a vízforralót. Kiöntöm a vizet, visszateszem a vízforralót, megfogom a teafiltert, beteszem a bögrébe, stb. Egy harmadik módszer a mantrázás, nagyon sok mantra közül választhatsz, de a legerősebb a Mahamantra, a Hare Krisna mantra. Ez a 16 szó teljesen kitisztítja az elmét, lenyugtatja a gondolatokat, elcsendesíti az érzelmeket.
Hogy a szenvedély, a düh (ami a fa elem érzelme), ne forduljon át rombolóba, szükségesek az ászanák, a relaxáció, a meditáció. Mint mindenhez, a jógagyakorláshoz is nagyon fontos a kitartás. Jótékony hatásai nem egyik pillanatról a másikra mutatkoznak meg (legalábbis a legtöbb, hiszen, ha leülsz és figyelsz a légzésedre, vagy ha csak kihúzod magad, azonnal jobban, magabiztosabbnak, nyugodtabbnak érzed magad), ezért a hosszú távú hatásokhoz igenis kitartó, következetes gyakorlás szükséges. Tudd, hogy mely helyzetekben kell a kezedbe venned az irányítást és a sárkány erejével dolgoznod, törekedned, és melyek azok a szituációk, amikor csak türelmesnek, higgadtnak kell lenned, akár egy fa, és hagynod, hogy az életed haladjon a maga útján. Különböztesd meg azokat a dolgokat, amikre van ráhatásod, és amelyekre nincs! Ebben a tudatosságban segít a következetes jógagyakorlás.
Látható tehát, hogy a jóga egyáltalán nem csak a különböző pózokról szól. Az ászanák végrehajtása, gyakorlása a jóga 8 ágának csak az egyike. Nem az a cél, hogy minél szebben nézzen ki kívülről egy-egy póz, hanem az, hogy megtalálj egy olyan pozíciót, amiben szinte relaxálni tudsz, amiben végig tudatos tudsz maradni a légzésedre, testedre, azokra a folyamatokra, amik történnek benned. Amiben végig jelen tudsz maradni, és nem csaponganak a gondolataid – „yogas chitta-vritti nirodha”, azaz a cél az elmefolyamatok lecsendesítése. A jóga szó többek közt igába hajtást is jelent. A gondolatok, a prána és a test irányítását. Itt nem a gondolatok elnyomásáról van tehát szó, hanem azok elfogadásáról, észrevételéről és egyben elengedéséről. Ahogy a légzés is lelassul a figyelem által, úgy a gondolatok áramlása is, egészen addig, amíg nem marad más, csak Te.
De ki is vagy Te? A tested? Nem, hiszen, gondolj csak bele, mindig azt mondjuk: „ez az én testem”. De ki az az én? Miden hetedik évben a tested teljesen új, az összes sejted kicserélődik. Melyik testtel azonosítod magad? A csecsemőével, a tinivel, a felnőttel?
Ha nem a tested vagy, akkor a gondolataid? Már ebből a szóból is kiderül, hogy nem. A te gondolataid, tehát elkülönül a te és a gondolatok. A gondolatok folyton változnak a társadalmi, külső benyomásoktól függően. Így tehát nem azonosulhatsz velük, mert egy folyton áramló, változó folyamatról van szó. Ki van a gondolatok mögött, ki figyeli ezeket?
A meditációk során a gondolatok elcsendesedésével egyre közelebb kerülhetünk a tanúhoz, aki legbelülről, mindentől függetlenül figyel. Ez az én tehát mentes minden szereptől, amit a társadalomtól kaptál. Meditációk során engedd eltávolodni magadtól ezeket a rétegeket. Ki vagy, ha nem azonosulsz a nő/férfi szereppel, a szingli/házas, a történész/kozmetikus/influencer szereppel?
Próbálj minél több pillanatban olyan dolgokat tenni, ami a lelki fejlődésedet támogatja. Hallgass, olvass olyan témákban, ami jól esik, ami előre visz. Cselekedj önzetlenül, minden elvárás nélkül. Adj, és ne elvárj! Vedd magad körbe olyan emberekkel, akikkel egyezik az értékrendszered, akik előre visznek, nem befolyásolnak, nem visszahúznak, nem ítélkeznek. Támogató, megértő, szerető, felhúzó társasággal.
Indítsd úgy ezt az évet, hogy próbálsz minél közelebb kerülni belső lelki énedhez, és próbálj minél több pillanatban úgy cselekedni, ahogy azt a belső hangod, az intuíciód közli! Hallgass rá és ne arra, amit megtanultál, a berögzött reakciódra, ne akarj megfelelni az elvárásoknak, mert úgy sohasem lehetsz nyugodt, elégedett, hiszen mindig lesz valaki, akinek nem tetszik, amit mondasz, teszel. Csak tölts meg minél több pillanatot azzal, hogy csendben vagy egyedül, és megpróbálod meglátni, ki az, aki kinéz a szemeiden? Ki az, aki hall a füleiddel? Ki az, aki tapint a kezeiddel? Ki az, aki megszólal a hangodon?
A jóga szó egyesülést, kapcsolódást is jelent – legyen 2024 a kapcsolódás éve! Először találkozz önMAGaddal, kapcsolódj vele, érezd meg, tudd meg, ki vagy te, és aztán csatlakozz olyanokhoz, akikben látod, hogy már ők is megtették ezt, látod bennük a fényt. Nézzünk egymásra, nézzünk egymás szemébe, érezzük meg, hogy egymás testvérei vagyunk, egy közösség tagjai, ugyanolyan nehézségekkel, kihívásokkal; beszélgessünk, hallgassunk figyelemmel, fogadjunk be és el, legyünk együtt, építsük a mély kapcsolódást!
Együttműködés, összefogás, együttérzés, mély kapcsolódások – legyenek ezek 2024 kulcsszavai!
2023. december
Jóga tiniknek
A jógikus életmód (így nemcsak az ászanázás, de a helyes étkezés, a pihentető alvás, a harmóniára törekvés, a helyes, nem ártó gondolatok, beszéd és cselekedetek) minél korábbi elkezdése elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, boldog élethez. Ahhoz, hogy felnőtt éveink boldogan teljenek, tinédzserkorunkban kell megalapozni az eszközkészletünket. Ebben az időszakában az ember nagyon sok változással, nehézséggel találja szembe magát. Elkezd változni a test, furcsa gondolatok, érzések jelennek meg, miközben egyre növekszik a társadalmi nyomás – meg kell felelni az iskolában, a sportokban, otthon a szülőknek, a kortársaknak és nem utolsó sorban a saját, általában a legkritikusabb, legszigorúbb elvárásoknak. Mindeközben az agy még fejlődésben van, a homloklebeny idegi összeköttetései ugyanis csak a húszas évek elejére érik el végleges formájukat. Ennek a területnek a ki nem forrottsága okozza a hirtelen hangulatingadozásokat, és emiatt van, hogy a tizenévesek nem tudnak előre gondolkodni, nem látják tetteik következményeit, ezért sokkal könnyebben vágnak kockázatos tevékenységekbe. A folyamatos online jelenlétben pedig megállás nélkül találkoznak a „jobbnál jobb ötletekkel”, „elvárásokkal”, amelyeknek (kapcsolódási vágyuk miatt) szeretnének megfelelni.
Éppen ezekért nagyon fontos, hogy álljon valaki a tinik mellett, akinek megnyílnak – ebben a korszakban kezdenek leválni a szülőkről, ezért gyakran egy felnőtt, ámde nem szülő a bizalmasuk, például egy tanár, egy edző vagy épp a jógatanáruk.
Az én tinikorom sajnos ilyen támogató felnőtt nélkül zajlott le, nem tudtam kivel megosztani a kétségeimet, félelmeimet, szorongásaimat, és nem is tudtam, hogyan kezeljem helyén ezeket az érzéseket. Mindig csak jó tanuló, jó gyerek, jó barátnő stb. szerettem volna lenni. Sajnos én letértem arról az útról, ami az egészséges felnőtté válás útját jelenthette volna, de már nem bánom, mert most, felnőttkoromban, ez motivál arra, hogy jógát oktassak a tizenéveseknek. Végigjártam sok-sok lejtőt, hogy most láthassam, mennyire fontos szerepe van egy felelősségteljes felnőttnek, akiben megbízik a gyerek. Hogy átélhessem, milyen az, ha a tini teljesen magára van hagyva belső világában egy számára idegen világban idegen érzésekkel, gondolatokkal, problémákkal.
Azért kezdtem el a tinijóga oktatást, hogy ha a jógázómnak épp nincs senkije, akiben megbízhatna, én ott legyek neki. Hogy azt érezze (és meg is tapasztalja!), bennem megbízhat, mindenről tudunk beszélni. Meghallgatom, ha arra van szüksége, ha kérdéssel fordulna felém, pedig legjobb tudomásom szerint megválaszoljam neki. Mindezt egy elfogadó, biztonságos körben, például a jógaórák végén/után.
A tinijóga speciális ága a jógának, hiszen ez egy speciális korszaka az embernek. Már nem gyerek, de még nem felnőtt; de ez egyben a radikális, meghatározó döntések, változások időszaka is. A különbség egy felnőttórához képest, hogy sok a csoportos, páros gyakorlat és a játék. Természetesen minél idősebb korosztályról van szó, annál kevesebb a játék és annál több az ászana. Ezeknek az óráknak számos, szerteágazó hatásuk van.
Fizikai hatásuk: erősíti az izomzatot, javítja a testtartást; nyújtja az izmokat, növeli a hajlékonyságot; helyreállítja az egyensúlyt, fejleszti a koordinációt; nyugtatja az idegrendszert, javít az emésztésen, növeli a tüdőkapacitást stb. Mentális hatásuk: oldja a szorongást; fejleszti az empátiát, türelmet; erősíti az önismeretet, az intuíciót (ezáltal a pozitív énképet, az önbecsülést, önszeretetet); növeli a bizalmat, az összetartozás, egység érzését; segíti a csapatmunkában való részvételt, a kapcsolódást másokhoz. A tinijóga növeli a motivációt, a koncentráció- és a tanulási képességet; fejleszti a tiszteletet, figyelmet; segít a döntések meghozatalában, stimulálja a kreativitást, az önkifejező képességet, segít megtanulni az egészséges kockázatvállalást. (A tinik vágynak az új, ismeretlen élmények megtapasztalására, a jógában ezt is megtalálják, így elkerülhető, hogy esetleg káros dolgokhoz nyúljanak, kezdjenek bele.) Növeli a tudatosságot, segít kifejleszteni a pihenési, megnyugvási, kikapcsolódási metódust. Mindent összevetve: egészséges életmódhoz vezet.
Minden csoport másmilyen. Lehet az iskolán belül a jógaóra, ismerősökkel, „iskolás hangulatban”, vagy pedig egy új csapat találkozik iskolai kereteken kívül. Az első eset abból a szempontból nehezebb, hogy a gyerek nem önszántából vesz részt az órákon, ráadásul nehezen szakad ki az iskola közegéből. Nehezebben nyílik meg. Viszont egymás között már lazábbak, nem feszengenek, ha egymáshoz kell szólniuk, össze kell dolgozniuk. Új társaság esetében ez eleinte problémákba ütközhet, viszont egy tiszta lappal indulunk, ami sok esetben szerintem egyszerűbb a kötelékek kialakítását tekintve, mintha már megalakult mintákon szeretnénk kicsit variálni. Ebben az esetben ráadásul valószínűbb, hogy a gyerek szeretne részt venni az órákon, ezért nincs benne (akkora) ellenállás.
A kor is megszabja a jógaórák milyenségét, a változatos játékok, feladatok sok-sok lehetőséget adnak a minél könnyedebb, vidám, mégis nyugodt, befelé figyelő órákhoz. Kézműveskedés, kreativitás, naplózás, körindító, körzáró beszélgetések is szerepet kapnak.
Azt szeretném elérni, hogy a tinik megérezzék, milyen egy társaság, amelynek tagjaiban teljesen megbízhat, hogy legyen egy körük, egy hely, ahol megnyugodhatnak, megpihenhetnek, elengedhetik magukat a mindennapi forgatagban megállva. Lelki és testi erősödést, rugalmasságot, megküzdési módszereket szeretnék átadni nekik, hogy elég erősek legyenek felállni, ha padlóra kerülnek, szembenézni a feladatokkal, nehézségekkel; hogy rugalmasak legyenek olyan élethelyzetekben, amire nincsen ráhatásuk. Tudatos, harmóniára törekvő, boldog fiatal felnőttek lebegnek a szemem előtt, minden pillanatban, amikor velük/értük dolgozom.
2023. október
Teremtésből az elengedéshez való felkészülésbe
Elmúlt a nyár, a tettek, a nagy aktivitás időszaka. Ideje megpihenni, szá-
mot vetni az év elmúlt 2 periódusával. Az ősz évszaka erre tökéletes. Jön
a hidegebb, szelesebb, barátságtalanabb időjárás, a bekuckózósabb idők.
Ezek az alkalmak megfelelőek arra, hogy megálljunk a nagy pörgés után,
hogy megérkezzünk az őszbe, hogy leálljunk, és számot vessünk. Elin-
duljunk a teremtésből az elengedéshez való felkészülés útján.
Ebben az időszakban érdemes a szív- és a torokcsakrával foglalkozni.
A szívcsakra, ahogy a nevéből is sejthető, a mellkas közepén helyezkedik
el. A levegő elem tartozik hozzá, ami a szeles őszi időjárással analóg,
illetve a tüdővel, a légzés áramlásával. A külső, belső légáramlatokkal.
Színe a zöld, ami azért is tökéletes, mert a tüdőnk önmagában nem vol-
na elég ahhoz, hogy lélegezzünk. Ha jobban belegondolunk, a zöld fák a
légzőszervünk részei. A széndioxidot, amit kilélegzünk, ők felhasználják,
és ők nyújtják számunkra az éltető oxigént. Így, velük együtt teljes a lég-
zőszervünk. A tüdőn kívül még a bőr, a kezek és nyilván a szív testrészek
tartoznak ehhez az energiaközponthoz.
A szívcsakra a kapcsolat a fizikai és a szakrális csakrák közt. Ez az anyagi (önző) és a szellemi (önzetlen) világ közti híd. A gyökér-, szakrális és köldökcsakra, a 3 „alsó” az ÉN jóllétéről szóltak. Csak ha már azok rendben vannak, akkor nyílhat meg a szív kapuja, és áradhat ki a belső szeretetállapot. Mert a szeretet nem olyasmi, amit adni lehet, mi magunk vagyunk a szeretetünk, csak vissza kell térnünk ehhez a belső énünkhöz. Magunkkal foglalkozni nem önzőség, hiszen csak akkor válhatunk szerethetővé, ha magává a szeretetté válunk, a szeretet állapotában vagyunk. A szívcsakra a váltópont, itt lép be a képbe az önzetlenség. A „fölötte” lévő három energiakerék, a torok-, a harmadikszem- és a koronacsakra már a Felsőbb Énhez köthető, spirituális energiák lelőhelye.
A szívcsakra harmonizálásához köthető ászanák a mellkasnyitások, pél-
dául a sokszögtartás (párshvakónászana), a hősi 1 (vírabhadrászana 1.),
a tevetartás (ustrászana), a széktartás (utkatászana), a felfelenéző kutya
(úrdhva mukha shvánászana), a szívpóz (anahatászana), az íjtartás
(dhanurászana) minden változata, illetve mindenféle hátrahajlás. Ehhez
a folyamathoz támogató illóolajként használhatunk bazsalikom-, rózsa-,
köményolajat.
Ha dolgozunk ezzel a területtel, az segít a megbocsátásban, megnyílás-
ban, a feltétel nélküli szeretet megnyilvánulásában és fenntartásában, az
együttérzés, empátia (beleérző képesség) érzésében. Szeretet, hála, önzet-
len cselekedetek – a szívcsakra harmonizálásával elérhetők ezek az érzé-
sek, tettek. A testhelyzetek gyakorlásán kívül a bhakti jóga és a karmajó-
ga által vihetjük a mindennapi gyakorlatba a szívcsakra által feltöltött e-
nergiánkat, illetve ezekből is tölthetjük fel – ez egy „angyali kör”. A bhakti
jóga a Felsőbb Énnek való teljes megadás gyakorlata, a karmajóga pedig
az önzetlen cselekedetek jógája.
Ha a szívcsakra nincs egyensúlyban, a következő betegségek jelzik: allergia, autoimmun betegségek, immungyengeség, rák, szívbetegségek, megkeseredettség, egoizmus, azaz egocentrikus világkép.
A szívcsakrát harmonizáló ászanák és cselekedetek célja az, hogy az elfogadás és az adás egyensúlyba kerüljön az emberi kapcsolatainkban. Hogy tudatosítsuk, melyek azok a szituációk, amikor megnyílásra van szükség, és melyek azok, ahol befogadhatunk vagy amikor befelé fordulásra, figyelésre, amikor bezárkózásra, önmagunk szeretetére van szükségünk. Az ősz a női életciklusban az anyasággal egyenlő. Ebben az időszakban próbáljuk meg úgy szeretni önmagunkat, mintha saját édesanyánk volnánk.
Az eggyel feljebb található, szintén fontos energiaközpont a torokcsakra, ami a torok területén, a gégefőnél helyezkedik el. Eleme az éter. A hozzá tartozó szín a kék.
A torokcsakra már nem a földi, a materiális dolgokhoz kötődik. Ha gondunk van az önfegyelemmel és az önkifejezéssel, érdemes dolgoznunk ezzel a területtel. Jó tudatosítani, hogy melyek azok a szituációk, amikor meg/fel kell szólalni, amikor ki kell állni önmagunkkért, és melyek azok az élethelyzetek, ahol jobb hallgatni. Az önkifejezés alapvető életfeladatunk, ezért nagyon fontos működésbe hozni ezt a csakrát is. Szintén támogatja az őszinteséget, a tanítást, a példamutatást.
Az ászanák, amelyek segítenek a torokcsakrát működésbe/harmóniába hozni, a következők: felfelenéző kutya, újholdtartás (andzsanéjászana), asztaltartás (púrvottanászana – hajlított vagy, ami nehezebb: nyújtott lábbal), csónaktartás (navászana), teve, halpóz (matszjászana), íjpóz. Szintén a mellkasnyitások, hátrahajlások (haszta uttanászana), a széktartás, a hősi pózok (vírabhadrászana 1, 2, 3), a háromszögtartás (trikonászana), a szögtartás (pársvakónászana) stb. A támogató illóolajok a következők lehetnek: zsálya, fenyő, eukaliptusz. Testrészei: hangszálak, nyak, száj, gége és a pajzsmirigy.
Ha gond van ezzel a területtel, az alábbi betegségek léphetnek fel: asztma, bronchitis, fülproblémák, köhögés, megfázás, mandulagyulladás, pajzsmirigyproblémák, rekedtség, sklerosis multiplex, torok-, tüdőproblémák, fecsegés, dadogás, önkifejezési problémák.
Ilyenkor a nyári, telihold, szerető minőségében még benne vagyunk, ami támogatja a szív megnyitását, a bizalmat. A nyár a teremtés, a befogadás (elfogadás-adás), a nyílt termékenység csúcsa, a tűz energia, a kapcsolódás, az intimitás, a vágy, az álom, az önkifejezés, az önmegvalósítás, az amazon minőség – elhatározom, megcsinálom és képes is vagyok befogadni az ebből fakadó sikereket, pozitív visszajelzéseket. A telihold két periódusból áll: a növekvő hold ereje (=nyár) segíti a szív és a torokcsakra megnyitását, a fogyó hold minősége (ősz) pedig támogatja a befogadást.
Az ősz a teliholdból a fogyóholdba való átmenet időszakának analógiája. Az elmélyülés, elengedés időszaka (ahogyan a fák megválnak leveleitől), a puhaság, a lágyság. Ekkor számot vetünk az előző két szakasz érzelmeivel – előfordulhat ellenállás, hiszen ez egy nehéz feladat (ebben segít a szívcsakrával való munka) – ez az átfordulás a legnehezebb szakasz (ti. az aktivitásból a befelé fordulásba).
Jelen van az önbizalom (akár a nyár tetteiből, sikereiből fakadóan – telihold), de már bekapcsolódik az intuícióval való kapcsolódás is (ez meg már a fogyóhold része) – ezzel a két tulajdonsággal könnyebb megtanulni az elengedést, az ősbizalomban való megbízást, ami segít elengedni az állandó irányítási vágyat.
Az ősz továbbá az érlelés, a számottevés időszaka – Mit sikerült elérnem, hol tartok az úton? Mi volt az önazonos, mi nem? Mi érett meg a (télen bekövetkező) elengedésre? – ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását segíti a szakrális csakra és a torokcsakra összekapcsolása.
A torokcsakra továbbá kapcsolat a külvilággal és az önmagunkkal való kommunikációhoz, illetve a hallás, intuíció megteremtéséhez. Elcsendesedünk, hogy meghalljuk a saját belső hangunkat, érzéseinket. A méh teréből a torkon keresztül jönnek felszínre ezek a vágyak, érzések, tehát a kiadásukkal ez egy önkifejezési, azaz méregtelenítési folyamat is egyben.
Összefoglalva: most az aktivitásból a megfigyelésbe megyünk át. A megfigyelésbe, meghallásba és az ezen keresztüli, belső, igaz énünkből fakadó megnyilvánulásba. Megéri számot vetni azzal, mi zajlott eddig külső és belső világunkban, sok bátorságot, erőt kívánok hozzá.
2023. augusztus
Nézz szembe a félelmeiddel – nyisd meg a szíved!
Az első a tudatosság – minden innen kezdődik. Hadd meséljem el az elmúlt néhány hetemet ezzel kapcsolatban. Először tudatosítanom kellett a fennálló, megváltoztatandó helyzetet: elszigeteltség, önmagam elrejtése, teljes elzárkózás. Sajnos az idegrendszerem nem várta meg a 2 programot, ami pont ezeken segített volna, feladta a szolgálatot, és pszichiátriára kerültem – már itt kiderült számomra, hogy nem vagyok antiszociális, mindenki kedvelt. Az ott töltött idő utolsó 4 napjára visszatért az erőm, és jógáztam reggel. Ez feltűnt sorstársaimnak, és az utolsó 2 reggelen már annyira megnyíltam, hogy jógaórát tartottam reggel nekik. A kis ráccsal körbevett szabad területünkön – de friss levegőn, ébresztő, kellemes jógaórát. És újra megéreztem, mennyire szeretek adni. Mennyire jó érzéssel tölt el, ha az óra végén mosolygós arcokat, kitisztult, csillogó szemeket látok. Szóval rájöttem, hogy eddig sem velem volt a probléma, hanem azzal, hogy nem volt szűrőm arra, nem voltam tudatos arra, kivel tartom a kapcsolatot, és kivel nem. Meg kell tudni húzni a határokat, és meg kell engedned Magadnak, hogy csak olyan emberek vegyenek körül, akik jót adnak, akik mellett jól érzed magad – álarc nélkül.
Még mielőtt bekerültem volna a kórházba, már tisztában voltam azzal, hogy kapcsolódási gondjaim vannak, szorongok, megfelelési kényszerem van, hiperérzékeny vagyok stb., ezért amint lehetőségem nyílt rá, jelentkeztem egy jógatáborba [Diószegi Ádám nyári jógatábora Uzsán, a Kerekerdőben, ha gondolod, bele lehet fogalmazni, én nem tudom, lehet-e], amelyen már tavaly is szerettem volna részt venni, de „elféltem” az időt, és lecsúsztam róla. Most ezt nem engedtem meg magamnak. És ugyanígy tettem a fesztivállal is, amit már tavaly kinéztem magamnak. [Everness, ha gondolod, bele lehet fogalmazni, én nem tudom, lehet-e]. Mivel ezt önterápiának fogtam fel, egyedül mentem mindkét eseményre, amelyek egyébként időben követték egymást, csak volt 2 nap szünet köztük – és egy egész Balaton. Mélyvízbe dobtam magam, és mindent magam oldottam meg.
Az, aki tudja, milyen szorongani attól, hogy le „kell” menni a sarki boltba, hogy mindent egy leküzdendő nehézségnek él meg, hogy folyton azon agyal, hülyeséget mondott-e, tett-e stb., az megérti, mekkora lépés volt ez számomra. Amikor befizettem a táborra, attól féltem, milyen lesz 3 idegen nővel együtt élni egy faházban – hát erre rámelegítettem a pszichiátrián…
Az első sikerélményem az volt, hogy sikerült szereznem valakit, aki levitt a táborba, így csak a fővárosig kellett bevergődnöm a rettentő sok holmimmal – nő vagyok, és két hétre pakoltam… A tábor a legidillikusabb helyen volt, amit csak el lehet képzelni. Minden reggelt meditációval indítottunk, amit egy reggeli jógaóra követett. Féltem attól is, hogy fogom bírni négy napig a vegetáriánus étrendet, mert (bár már hónapok óta belső igényből fakadóan egyre kevesebbet ettem) 4 egymást követő napot még nem nagyon töltöttem el így. De ez az aggodalmam is alaptalan volt, csodálatos ízvilágú, változatos és elég energiát adó ételeket kaptunk – az összes receptet elkértem volna! (Azóta sem ettem húst, ami így már egy hónapra húzódott.)
Az első legnagyobb kihívás és ezáltal élmény is a 10 perces folyamatos napüdvözlés volt törzsi zenére, szantálfüstölőkkel. Persze, aggódtam, nem hittem magamban, hogy képes leszek rá. De érződött, hogy kb. 80 ember együtt mozog, együtt rezeg, ez felerősítette a belső tüzet, és így továbbgenerálta a közös erőnket. A társaság ereje, a yang minőségem előhívása és az, hogy engedtem: a légzés eggyé váljon a mozgásommal, egy közös áramlás legyen az egész, segített. Ez az élmény a kitartásomon erősített, amivel problémáim vannak, hogy sokat, kitartóan kell dolgoznom ezen a területen, ezért nagyon jó helyre kaptam löketet.
A másik olyan terület, amin dolgoznom érdemes, az intimitás területe, a mások előtti megnyílás, önmagam megmutatása, mások érzelmeinek befogadása. A második legnagyobb élményem ezzel kapcsolatos. Rögtön megijedek, amikor valami csoportos, kapcsolódós gyakorlatot említenek. De megtanultam, rossz nem sülhet ki belőle! Ilyen gyakorlat volt, hogy handpen hangjára sétálgattunk egymás közt, egymás szemébe néztünk, és amikor leállt a zene, a legközelebbi emberrel kerültünk párba. Bátortalanul indultam neki, először direkt közel mentünk egymáshoz a szobatársammal, de a gyakorlatok során ez szépen elmúlt, ás bátrabban vegyültünk a „tömegbe”.
Ezek a gyakorlatok a légzésünk összehangolásáról szóltak, volt, hogy háttal álltunk egymásnak, és a hátunkon keresztül kellett harmonizálnunk, volt, hogy egymás mellkasára tettünk a tenyerünket, és így kapcsolódtunk egymással a légzésen keresztül – ez nagyon intim, bensőséges gyakorlat, mélyen megmaradt a hatása. És nagyon ajánlom mindenkinek, ha valaki lenyugtatásra szorul, tedd a mellkasára a jobb tenyered, ő az övét a tiédre, és a bal tenyereteket tegyétek a másik jobb kézhátára! És így szép lassan a nyugodt fél a lassú légzésével le tudja lassítani partnere légzését is, ami, mint tudjuk szoros kapcsolatban áll az idegrendszer állapotával, tehát a lassú, hosszú légzések hatására megnyugszik az elméje is. Megnyugtató, biztonságot nyújtó gyakorlatok voltak ezek – azonnal éreztem, hogy megkönnyebbülök, hogy könnyebbé vált a teher, amit cipelek, hiszen megosztottam embertársaimmal, és így közösen elbírjuk a terheket, sőt a közösség erejével le is rakhatjuk ezeket. A valahová való tartozás érzését adták ezek a gyakorlatok – és ez volt az, amiért mentem, ezt kerestem, erre volt szükségem.
Ezt már csak az utolsó esti tábortűz zárhatta le tökéletesen. Handpen, intimitás, kacagások egyvelege volt ez. Tehát megvolt benne a kitárulkozás a viccelődésen keresztül, de a befelé figyelés is – ugyanis a gyönyörű tűztáncot nézve elgondoltam, ahogy minden izzó, felfelé libbenő táncoló, vibráló tűzpötty egy-egy félelmem, aggodalmam, negatív véleményem magamról, másokról, haragom, dühöm, amit eddig magamba fojtottam, kétségem stb. – mind felszállt és kihunyt – elengedődött. Már a múlté.
Ezúton is köszönöm a tábor létrehozóinak, szervezőinek, és a csapatnak, akikkel együtt éltük meg ezt a felejthetetlen hosszúhétvégét!
A következő kihívás az volt, hogy jutok el Velencére. Szerencsére a faházlakótársam elvitt egy darabon, és egy barátom felvett, ott töltöttünk a nyaralóban másfél napot, és onnan indultam egyedül neki a következő kalandnak. Újra a halomnyi cuccal nekivágtam a vonatnak, és minden gond nélkül eljutottam Sóstóra. Ez a hely különösen fontos a számomra, mert tinikoromban ért ott egy trauma, az ezzel való szembenézést is belevettem a terápiába. Már az odafele úton kapcsolódtam fesztiváltársakkal, sokat beszéltünk, míg végül mindenki letáborozott.
Megtaláltam a tökéletes helyet a sátramnak, „berendezkedtem”, és megengedtem magamnak, hogy megérkezzek a fesztivál területére, hangulatába, magamba szívtam minden látványt, illatot, hangokat.
Csodálatos, ahogyan rábízhatod magad az életre!
Decemberben sajnos komoly depresszióval küzködtem, és az egyetlen, ami segített abban az időben, az akkor „véletlenül” megismert Sam Garrett zenéje, kisugárzása volt. Amikor kiderült, hogy ő is fellép, szinte kibújtam a bőrömből örömömben. Egyértelműen ez volt az egyik nagy élményem a fesztivál alatt. Hogy láthattam őt, hallhattam őt, hogy a rezgései egyesültek velem, velünk és egy családdá varázsolt minket. Amikor kiderült, hogy ő is ott lesz, álmodoztam arról (ahogy azt tavasszal tenni érdemes, ahogy arról írtam már), hogy odamegyek hozzá, megölelem, és elmondom, hogy köszönöm, hogy van nekünk. A teljesen felszabadító, békét hozó, felvidító koncert után láttam egy sort a színpad mögött… lelassult, szinte megállt az idő. „Most kell döntened!” – mondtam magamnak. És a következő pillanatban elindultam a sor felé, ahol ott volt Sam, és beszélgettünk, képeket csináltunk. És ahogy a nyári, köldökcsakra energiák támogatnak, megtettem, amiről álmodoztam előzőleg.
Megöleltem, hosszú, mély, intim ölelés volt, amit csak olyan ember tud adni, aki rendben van magával, az élettel, aki maga a szeretet, a fény. Elmondtam neki, hogy egy csoda, és köszönöm, hogy itt van nekünk. Ezáltal nemcsak vele kapcsolódtam, hanem egy lánnyal is, aki elkészítette rólunk a fotót. Kiderült, hogy ő is egyedül van a fesztiválon, és a Sam-ölelés után kiszakadt belőlünk egy örömhullám, és egymás nyakába borultunk. A héten még sokszor, jó időkben futottunk össze. És ez a csoda – Sam most volt először Magyarországon, én is először voltam a fesztiválon, pláne a kórház után, tehát ismét felemelt a mélyből, én felemeltem magam a mélyből, azzal, hogy minden alkalommal arra mentem, amerre féltem elindulni.
Végigcsináltam a hetet egyedül anélkül, hogy magányos lettem volna, anélkül, hogy azt éreztem volna, mindenkinek van valakije, családja, szerelme, gyereke, kutyája, nekem meg nincs senkim, és kívülálló vagyok – egyáltalán nem jöttek elő ezek az érzések, amitől természetesen, igen, féltem.
Az egyetlen rossz érzésem amiatt volt, hogy azt vártam ettől a két héttől, hogy egyszer csak kiszakad belőlem minden egy jó nagy sírás formájában, és még nem jött el ez az alkalom – egészen a fesztivál utolsó napjáig. Ott is rajtam állt, hastáncra megyek-e, amit imádok vagy elmegyek egy „Válj láthatóvá!” című előadásra – amitől rettegtem. És ismét eszembe jutott: arra menj, amerre félsz! Így hát elmentem a workshopra [amit Budai Gergely és felesége, Berecki-Budai Zsuzsi tartott, megint nem tudom, ez benne lehet-e], mivel nagyon sokszor előfordul velem, hogy úgy érzem, egyszerűen levegőnek néznek mások, és ez nyilván nem jó érzés, tehát ezzel is érdemes dolgozni.
Ez volt a katarzis, amire vágytam. Magunkban válaszoltunk a nagyon szimpatikus házaspár kérdéseire: „Miért nem vagy látható? Miért nem engeded meg, hogy lássanak? Mitől félsz? Mit vesztesz azáltal, hogy nem vagy látható?” Mindenki elmélyedt saját érzelmeiben. Aztán körbejártunk, belenéztünk egymás fájdalmába a szemeken keresztül. Aztán a haraggal foglalkoztunk, „jogos a dühünk, engedjük ki” – biztattak. Eddigre más sokan sírtak, belőlem is kitört a könnyzápor. Toporzékoltunk, doboltunk a lábunkkal, sikítottak, kiabáltak, kiengedték magukból a ki tudja mióta bennfojtott haragot, fájdalmat. És megint döntés elé állítottam magam: „most van itt az esélyed, annyira vágysz rá, hogy kiordítsd magadból, most van itt az esélye”. És megtettem! Kiabáltam tiszta erőmből, kétszer is, nagyon felszabadító volt.
Aztán párba álltunk, és még behunyt szemmel 100-as skálán meg kellett látnunk, hányasnak érezzük most magunkat láthatóság szempontjából. Nekem a 42-es szám ugrott be. Aztán kinyitottuk a szemünket, és egymás szemébe néztünk végig a folyamat alatt, ami volt vagy 15-20 perc. Már magában ez nehéz feladat, hiszen nagyon intim kapcsolat. A házaspár vezetésére felvittük a láthatóságunkat szintről szintre, egészen 100-ig, majd 130%-ig. Nagyon intenzív érzetek áramlottak bennem. A lábujjaim hegyétől a fejtetőmig mindenem zsibbadt, azt hittem, elájulok, iszonyatos energiaáramlást hozott elő az, hogy megnyitottam magam, és láthatóvá tettem magam, felvállaltam magam. Aztán visszamentünk 100%-ra, és itt volt még egy nehéz feladat: Mondd ki, hogy: „Vagyok, aki vagyok!” Először nem ment, csak hallgattam a többiek egyre felbátorodó hangját, majd suttogni kezdtem, elsírtam magam megint, és kimondtam. Pont a házaspár előtt álltam, és amikor először kimondtam, hallottam tőlük: „Ne úgy mondd, mintha bocsánatot kérnél, szégyenkeznél. Legyél büszke! Nyílj meg! Vállald magad!” És akkor kimondtam többször is hangosan, sírva: „Vagyok, aki vagyok!” A partnerem, látva küszködésemet, szintén elsírta magát. Amikor megfordult a kör, az is nagyon érdekes tapasztalás volt. Végig tudtam a szemébe nézni, nem szakítottam meg a kapcsolatot, ha ő be is hunyta a szemét, én tudatosan, aktívan figyeltem, minden arcrezzenését, minden metakommunikációját. Csodálatos volt megélni, ahogy egyre jobban megnyílt, és nagyon fájdalmas volt látni, mennyire nehezen vállalja fel önmagát. Én próbáltam a szememmel közvetíteni neki, hogy „Gyere, látlak, gyönyörű vagy, menni fog!” És végül belőle is kiszakadt!
Ezúttal is köszönöm ennek a csodálatos házaspárnak ezt az élményt. Csodálatos, felejthetetlen volt, mindig emlékezni fogok rá. Ahogy teszem is. Miután hazavonatoztam, próbálok minden, az elmúlt 2 hétben szerzett tapasztalatomat belevinni a hétköznapokba. Figyelem az embereket, és ha épp felnéznek a mobiljukból, a szemükbe nézek, rájuk mosolygok. Megölelem azt, akin látszik, hogy nincs jól. Lehet, hülyének néznek, de kit érdekel? Ez volna a természetes, és ezúttal kérlek Téged, hogy próbálj meg az utcán sétálva, a dugóban ülve tekinteteket keresni, és minél több nővéreddel, bátyáddal, édesapáddal, édesanyáddal kapcsolódj! Hiszen egy család vagyunk. Meglátod, hihetetlen ereje van, és terjed! Mindennap többször eszembe jut: „Mennyire vagyok most látható? Mennyire engedem meg, hogy lássanak mások? Itt vagyok! Én vagy, így vagyok!”
Terjengősre sikeredett ez a cikk, de azt szerettem volna elérni személyes tapasztalataim megosztásával, hogy Téged is bátorítsalak arra, nyílj meg, érezd meg, hogy egy közösség vagyunk, egyek vagyunk! Engedd el az elvárásokat, és akkor nem csalódhatsz, csak légy maga a szeretet, és itt a nyárban, a megnyílás, aktivitás időszakában indulj meg, és menj arra, amerre félsz elindulni! Hidd el nekem, megjutalmaz az élet érte.
Hari om.
2023. június
Lépj a tettek mezejére!
Elérkeztünk a nyárba! A tavaszi tervezés, álmodozás után most eljött a cselevés, a teremtés ideje. A csakrák sorában a köldök-/napfonatcsakra (szankszrit neve: manipura) következik. Ahogy a neve is elárulja, ez az energiaközpont a köldök magasságában helyezkedik el a gerincen. És amint azt a napfonatcsakra név is sejteti, ez a csakra a belső erőnk forrása, a melegség, a tűz energia, a cselekvés forrása. Ez a „leg-yangosabb”, férfiasabb energia a tűz elemsége miatt, és a tettek, cselekvések erejének minősége miatt. Színe a citromsárga, ennek a színnek a vizualizálása is segíthet a gyakorlás alatt, ami jelenthet relaxációt, koncentrációt, meditációt vagy ászanázást.
Fizikai sík
A testben a szemek, a gyomor, a máj és az epehólyag tartozik ehhez az energiaközponthoz. Betegségei: cukorbetegség, máj-, epepanaszok, fekélyek, szemproblémák, dühkitörések, emésztési problémák, kisebbségi komplexus. A köldökcsakra jólléte, illetve elakadása befolyásolja természetesen az emésztést is – de nemcsak a táplálék, hanem az érzelmek megemésztését is.
Ászanák ehhez a csakrához: minden olyan gyakorlat, ami a köldök terét erősíti, felébreszti, tökéletes ebben az időszakban. Ilyen lehet a deszkapóz statikusan kitartva, a kobra, az íjtartás, a zászló (deszkából átfordulva dinamikusan, de persze a statikus zászló is kiváló!). A hősi 1-es és 2-es, mindenfajta hátrahajlás. Ha a deszkát meguntuk, lemehetünk alkartámaszos deszkába, illetve zászlóba.
Átnyújtás a pózok között lehetséges felfelenéző kutyával, lefelenéző kutyával. Utóbbiba bele lehet menni a deszkafajtákból, és dinamikusan váltogatni a két pózt. Lefelnézőben a térd-könyök, térd-homlok és térd-ellenkező könyök érintése is jó gyakorlat lehet a köldökcsakra energetizálására.
Érzelemszinten az agresszió kapcsolódik hozzá. Ha valaki a köldökcsakrájával dolgozik, könnyen megeshet, hogy az önakarat érvényesítése és az agresszió szépen egyensúlyba kerül – hiszen ez a célja. Tehát az érzelmek, legfőképpen az agresszió kezelése, feldolgozása történik a folyamat alatt. Ezzel a csakrával való munkánk során a belső agressziónk (tüzünk) pozitív, produktív irányba mozdul el, és tetterőben, aktivitásban mutatkozik, nyilvánul meg.
A köldökcsakra és a női ciklikusság
Nőként a köldökcsakra a havi ciklusban a peteéréssel, teliholddal, éves körben szintén természetesen a nyárral, az életkörben pedig a szerető minőségével azonos. A teremtés (az ösztrogéntermelés csúcsa!), a befogadás, nyíltság jellemzi. A termékenység csúcsának ideje ez, a tűz energia felébredéséé, a kapcsolódásé, intimitásé. A vágyak, és az álmok, amiket megálmodtunk tavasszal természetesen még mindig jelen vannak, hiszen azok megvalósításán dolgozunk ebben az időszakban. Ezáltal az önmegvalósítás és önkifejezés időszaka is a nyár, a telihold, a peteérés. Ekkor kerül előtérbe az amazon minőség is: elhatározom, megvalósítom, és befogadom a megérdemelt sikert.
A köldökcsakra a méh és a szív terének összekapcsolása, sőt az összes csakra középpontja, itt kapcsolódnak össze a fizikai energiaközpontok a spirituálisabb csakrákkal, ez a híd köztük. A méh ősi tudása és a szív belső hangja plusz a köldökcsakra energiája segít megteremteni vágyainkat.
A teremtő folyamatokban segítségünkre lehetnek illóolajok is. Használhatjuk őket relaxáció, meditáció, ászanagyakorlás közben is. Ilyen például a vadnarancs, amivel relaxálva, meditálva elképzelhetjük vágyunkat képben, megérezhetjük, milyen, ha már magunkénak tudjuk, és mindeközben befogadjuk a növény vagy a belőle készült olaj illatát.
A bergamott akkor jó, ha elbizonytalanodnánk magunkban az úton, hiszen ez az „elég jó vagyok” érzését közvetíti, derülátást, könnyedséget és bizalmat önmagunk felé.
A narancsvirág a szexuális energia felébresztésében segíthet, csakúgy, ahogy az ylan-ylang, hiszen afrodiziákumként működik, valamint felébreszt, felráz. A rózsa a női lágyságot ébreszti fel, és a szerelem érzését erősíti.
A lime-ot abban az esetben érdemes alkalmazni, ha fásultnak, fáradékonynak érezzük magunkat, negatívan, borúlátóan látjuk a dolgokat. A citrom segít a szétszórt elmét fókuszálttá tenni, illetve visszahúzza azt a jelenbe.
Ebben az időszakban érezhetjük magunkat teli energiával, tettrekészséggel, izgalommal, izgatottsággal nyüzsgőnek, érezve a belső tüzünk lángolását, és ehhez hozzájárul a fókuszáltság is, ekkor tisztán látjuk, mit kell tennünk, és erőnk is van a végrehajtásához.
Pránajáma
Erre az időszakra a fújtató légzés alkalmas (többek között), azaz a kapálabháti – lassú belégzések és energikus kilégzések sorozata. (Ennek erősebbik változata a bhasztriká, amely során a belégzés szintén energikus.) Ez a két légzésgyakorlat erősíti a májat, a lépet, a hasnyálmirigyet és a hasizmokat. Ez jó hatással van az emésztésre, felfrissíti a szemeket, felmelegít és felélénkít.
Szívből remélem, hogy ez a cikk és a benne leírtak gyakorlása hozzájárul az álmok megvalósításához!
2023. április
Itt a tervezés, az álmodozás ideje!
A tavasz beköszöntével megérkeztünk a tervezés, az álmodozás, ábrándozás időszakába! A teljes, mély befelé figyelés, elengedések, megtisztulások utáni korszak ez (fogyó hold, újhold/tél), amikor tiszta lappal indulunk, tiszta fejjel, szívvel látunk. A tavasz az újhold és a növekvő hold időszaka (egészen a teliholdig). Elindul vele az új ciklus/évszak/év/élet.
Az életkörben a tavasz analóg a kisgyermek korszakával. Ekkor még nincsenek előfeltevéseink, tapasztalataink, gyermeteg kíváncsisággal, könnyedséggel fordulunk minden felé, amit az Élet nyújt. Az anyában való feltétel nélküli bizalmat, ősbizalmat; a fizikai szükségletek kielégítését éljünk meg, beleengedjük magunkat az életbe, mert tudjuk, hogy gondoskodnak rólunk, védelmeznek.
A hét főcsakra (testünkben lévő energetikai központok) közül (gyökér-, szakrális, köldök-, szív-, torok-, harmadikszem- és koronacsakra) a gyökércsakra analóg a kisgyermek minőségével, ezáltal kapcsolódik a tavaszhoz is. A gyökércsakra eleme a föld, amiből tavasszal új élet születik, mint ahogyan megszületik a kisgyermek is (a termékenység időszaka!).
A fizikai szükségletek kielégítése, a fizikai jóllét, biztonság minősége tartozik ide. Bízunk a tápláló anyában, és az ugyanúgy tápláló, éltető Földanyában. Megérezhetjük ebben az időszakban azt, hogy beleengedhetjük magunkat az Élet karjaiba, mert az megtart, vezet és védelmez minket. Ez az álmodozás időszaka, amikor még semmi nem szab gátat a képzeletnek. Tiszta szívvel, ártatlanul, önfeledten állunk bele az újba, ősbizalommal a szülök, az Élet felé.
Az idekapcsolódó ászanák azok, ahol a gyökércsakránk (gát területe) közel van a földhöz, tehát sok ülő pozíció és a hosszan kitartott ászanák, amiben megérezhetjük a stabilitást. Például: kaputartás, babapóz, mardzsari, tádászana stb.
Illóolaja, amivel rá lehet segíteni az ászanák hatására (pl. ászanázás vagy meditáció közbeni használatukkal): citrusos illatok, például lime, édes narancs. Az édesnarancs angol neve az „Inner Child”, azaz belső gyermek. Felvidítja azt, aggodalom helyett bizalmat hoz, azt az érzést, hogy elengedhetjük magunkat, gondoskodnak rólunk.
A kisgyermekkort egy átmeneti korszak követi az életkörben (az amazon-életszakasz), amikor a gyerek kezd leválni a szülőkről, kezd kialakulni saját értékrendje, kezd kinyílni a másik nem felé. Ekkor a kislányok kivirágoznak, megérkezik az első menstruáció, elindulnak a nővé válás útján, és a fiúk is szépen lassan férfivá érnek. kreativitás, alkotókészség jellemzi ezt az időszakot. A női ciklusban a vérzés a megtisztulással, a téllel egyenlő, a tavasz a menstruáció utáni 2. nappal kezdődik. Ezzel megindul az új, tiszta ciklusa a nőknek.
Ehhez a szakaszhoz már a szakrális csakrát lehet kötni, amelyhez testileg a petefészek és a herék tartoznak, az élet, a teremtő energiák testrészei, a szexualitás energiaközpontja.
Az ászanái a szakrális csakrának a csípőnyitó gyakorlatok, például a pillangó, az újhold-, sokszög-, galambtartás, a málászana stb.
Illóolajai lehetnek a tavaszi virágillatok, az ylan-ylang, ami nemcsak a játékosság, hanem a szexualitás illata is; afrodiziákum.
A tavaszhoz a szívcsakra is behozható, hiszen tervezni, ábrándozni, úgy éri meg, ha belső hangunkra hallgatunk, amihez elcsöndesedés, a szívhez való kapcsolódás szükséges.
Meg kell nyitni a mellkas/szív terét, hogy legyen hely befogadni az ábrándokat, szándékokat, el kell csendesedni, hogy meghalld a kisgyermeket, kapcsolódni kell a légzéssel, hogy megérezd az áramlást, a hullámzást, ami előre sodor a teremtés időszaka felé (ami majd a nyár/a telihold időszaka lesz).
Ászanái a mellkasnyitó pózok, például a szívpóz, az újholdtartás, hősi pózok, tádászana stb.
Illóolaja a rózsa, a feltéttel nélküli szeretet, az anya megnyitása a gyermek felé. A belső gyermekünk iránti szeretet, törődés felébresztésében segíthet.
Tehát a tavasz, illetve a növekvő hold ideje a tervezés, az ábrándozás időszaka, amikor érdemes megfogalmazni azt, hogy mi az, amit a következő újholdig/tavaszig szeretnénk megvalósítani. Ezt befelé figyeléssel, a szív (a tiszta vágy) és a petefészkek, herék (áramló energiák) összekapcsolásával, az ászanák gyakorlásával, meditációval és az illóolajok segítségével támogathatjuk.
Ebben az évszakban/holdszakaszban még ne teremts, csak engedd szabadjára kreativitásod, engedd szabadon, gyermeki könnyedséggel szárnyalni képzeleted!
2023. február
A ciklus kezdete
Az év eleje mindig az üres lapot, az újrakezdést jelenti. Az elmúlás utáni új megszületését, az előző ciklus lezárultát követő új lehetőségeket. Ilyenkor sokan új erőt éreznek magukban, hogy helyrehozzanak valami helyrehozni valót, hogy javítsanak egy-egy szokásukon, hogy elintézzék, amit már rég el kellett volna és hogy belevágjanak valami újba.
Ebben az időszakban érdemes tudatosítani, sorba venni azokat a dolgokat, amelyeket szeretnénk elengedni vagy más formában áthozni az új évbe. Mi az, amiből már megtanultuk, amit tanítani akart, mi az, ami már nem szolgál, segít többé? Mik voltak azok, amiket az év végével elengedtünk? Ezek lehetnek emlékek, érzések, emberek, szokások – bármi.
Amint szabadjára engedtük a fentieket, megkönnyebbülhetünk – leraktuk a terheinket. Felszabadultunk, így könnyeden, megtisztulva, örömtelien indulhatunk neki az új évnek.
Ilyenkor érdemes átgondolni, mi az, amit ettől az évtől várunk. Mit szeretnénk elérni, megvalósítani 2023-ban? Ha lehet, ne tárgyi, materiális dolgokra gondolj, hanem például egy szokás elhagyására, néhány új szokásnak a mindennapjaidba való integrálására, egy-egy érzés felerősítésére. (Például fogadd el és szeresd magad azért, mert olyan vagy, amilyen!) Vedd szépen sorba, mik azok, amikre szükséged van a további fejlődésedhez! (És ne azokat, amikre vágysz – fontos tudatosítani a különbséget!)
Mindezt a folyamatot természetesen segíti, ha előtte egyedül, csöndben leülsz, megfigyeled a tested, majd a légzésed, és hagyod, hogy minden kilégzéssel egyre mélyebbre süllyedj önmagadba, és ezáltal megszűnjön a külvilág, hogy így meghalld a belső hangod, bölcsességed.
Ülj így 10-20 percet minimum, figyelj befelé, és hallgass az intuíciódra, a szívedre!
Miután letisztultak a szándékaid, elvégezhetsz egy pránajámát, légzőgyakorlatot, ami feltölt energiával (ha lehet, gyakorlás előtt 2 órával már ne egyél), ami a belső gyakorlatból átvezet a fizikai gyakorlatba. Végezhetsz hasi légzést, ez nyugtató hatással is van, egyben felébreszti a belső tüzet. Tedd egyik tenyeredet az alhasra, és érezd, hogy belégzésre tágul a has tere, kilégzésre szűkül! Ha már gyakorlottabb vagy, nyugodtan helyezd a karokat a combokra! Légzés közben koncentrálj a köldök terére, itt lakozik a belső tüzed, ez az energiaforrásod. Vizualizálhatod akár a sárga színt is – ez a köldökcsakra (napfonatcsakra) színe. A nap férfias, aktív éltető ereje jelképezi ezt az energiaközpontot.
Az ászanákat illetően ebben az időszakban érdemes az aktivizáló, erősebb gyakorlatokat végezni, amik segítenek az önbizalmadon, a kiállásodon, és tovább erősítik a prána, az életerő áramlását. Hasznosak ilyenkor az olyan gyakorlatok, ahol a has- és/vagy core-izmokra van szükséged, (pl. deszka), ahol nyílik a mellkas tere (pl. vīrabhadrāsana, azaz hősi 1-es és 2-es póz), amelyekben mozgatod a vállakat (pl. kaputartás), nyitod a szív terét (pl. anahatasana, azaz szívpóz), esetleg a torok terét (pl. matsyāsana, azaz halpóz), hogy minél följebb áramolhasson az energia, és így felszínre bukkanhasson a tetteidben, megvalósításaidban. Minél több olyan gyakorlatot végzel a jógaszőnyegen, ami erősít, nagy teret foglalsz el vele, nyújtózol minden irányban, kihívást jelent (hogy sikerélményed is legyen), annál inkább érzed majd ugyanazokat a hatásokat a mindennapjaidban is, amiket a matracon.
Emellett fogadd el jelenlegi határaidat, tiszteld azt, ahol most tartasz, és onnan indulj szépen, tudatosan előre a fejlődés útján!
Inspirációért vagy gyakorlásért látogass el Youtube-csatornámra Szat csit ánanda néven, és nézd/hallgasd meg, vagy gyakorolj velem a Könnyed, teljes testet átmozgató hathajóga című videóval!
2022. december
A ciklus vége
Eljött az év vége.
A ciklus vége.
Ugyanis, ha belegondolunk, az élet ciklikus – akármekkora körforgásra is gondolunk. A be- és kilégzések váltakozásától kezdve a nappalok és éjszakák váltakozásán át; az évszakokét vagy a holdciklusokat, a hófordulókat nézzük, magának az életnek a körforgását látjuk. Az elmúlás és az újjászületés folytonos ismétlődése körbefonja az egész univerzumot. Ahogy ősszel a falevelek ideje lejár, elszáradnak; mi is megöregszünk, még össze is megyünk időskorunkra, és a végén a szellő minket is lefúj az élet fájáról. Hogy aztán a földben újra életeket teremthessünk, és folytatódjon tovább a kör.
Tehát az elmúlás kell. Szükséges. Jó. Elkerülhetetlen. Ezért semmi mást nem tehetünk vele, mintsem hogy elfogadjuk, és ezzel megkönnyebbültté, szabaddá váljunk.
A ciklikusság elfogadásában segítenek a könnyed, dinamikus ászanák, hogy rá tudj hangolódni a finom áramlás minőségére, amiben természetesen a ki- és belégzések egyenletes váltakozása is segít.
Az év, tehát ennek a ciklusnak a vége tökéletes alkalom arra, hogy átgondoljuk, összegezzük az elmúlt hónapokat. Nem kell minősíteni, nincs rossz vagy jó; egyszerű tények vannak. Fogadd el mindazt, amit egyelőre nem sikerült megtenned, és légy boldog, hálás a változásért, amit véghez tudtál vinni!
Fontos, hogy most, az év végén elengedj mindent, amit már nem szeretnél továbbvinni magaddal 2023-ba. Fordulj befelé, halld meg a belső csönded, és engedd, hogy kitisztuljon, mi az, amit el kell engedned ezzel az évvel együtt! Tudatosítsd, mi az, ami már nem szolgálja többé a javad, amit el tudsz engedni! Elengedni, és ezzel teret képezni az új befogadásának – szóljon erről a Te decembered is!
Az elengedés női jellegű energia, ettől függetlenül a férfiaknak is nagy szükségük van rá, mint ahogy a női minőségre is általánosságban. Yin-yang. Mindkét nemnek szüksége van mindkettő minőségre. Ha van lehetőséged, próbáld ki, gyakorold a hónapban a yin jógát, amely a jelen helyzet szeretettel való elfogadásáról és a már nem szükségestől való elbúcsúzásról szól – ami szinte meditáció különböző pózokban.
A yin jógában a légzések talán még nagyobb szerepet játszanak, mint más jógatípusok gyakorlásában, hiszen elengedni csak a hosszú kilégzések segítségével lehet. Hosszú, könnyed kilégzésekkel ellazulnak az izmok, eltűnnek a görcsök, mind fizikálisan, mind mentálisan. Tisztán felfedezhető a hatás, ahogy kilélegezzük magunkból a feszültséget – nem ritka, hogy könnyek szöknek a gyakorlók szemébe, ahogy épp felszakad egy gát. A tisztuláshoz nem feltétlenül vezet könnyű út, viszont csodálatos maga az utazás és a cél is! A nagy sóhajtások is segítenek, gondolj bele, akármilyen stressz ér, tudattalanul is sóhajtasz – ezzel lélegzed ki, tolod el magadtól, ami nem segíti a fejlődésed.
Ha a jógaórák felépítését nézzük, a december a savászanának, az óra végi relaxációnak felel meg, ahol tudatosíthatod az eddig elért hatásokat, ahol elmélyítheted az érzeteket, ahol megfigyelheted, hogy mennyire sikerült az év folyamán tudatosnak maradnod vagy mennyire billentettek ki a külső behatások.
A lap megjelenésekor, a teliholdat követő fogyó hold két hete a kitisztulás, elengedés, méregtelenítés időszaka. Ez a holdfázis is támogatja a terhektől való megszabadulást, az év összegzését, átértékelését. A külső, belső tisztulás sokkal könnyebb ebben az időszakban. Ezért ajánlom a karácsonyi időszak utáni (vagy előtti) méregtelenítést, tisztítókúrát.
Sok meditációt, csöndet magad körül, önmagadban.
Ha túl sok volna a női energia, próbálkozhatsz a tisztító tűzzel is, ami a legmaszkulinabb yin elem. Egy héten át minden reggel írj le valamit, amit szeretnél elengedi az évedből, egész nap tartsd tudatodban, dolgozz vele, emészd meg, majd engedd el, égesd el a cetlit a nap végén!
Így testileg és lelkileg is megújultan, tisztán, üresen kezdheted az új évet.
Hari Om.
2022. október
Légy önmagad biztos pontja!
Azt hiszem, manapság mindenkire ráfér egy biztos pont, egy erőd, ahová mindig visszatérhet, ha összecsapnak a feje fölött a hullámok, és ahonnan erőt merítve minden alkalommal újrakezdheti. Talán nem meglepő, ha azt mondom: a jóga gyakorlása nagyon hatékonyan erősíti meg belső stabil énünket.
Minél több olyan gyakorlatot végzel, ahol inkább az aktív erőfejtésre helyeződik a hangsúly, annál gyorsabban fogod észrevenni, hogy nemcsak a jógaszőnyegeden erősödsz, hanem a mindennapi helyzetekben is – azaz, hogy könnyebben birkózol meg a nehézségekkel. Csakúgy, mint az ászanákkal.
Legyen szó egy tartósabb nehéz szituációról vagy akár egy kemény döntésről, erősebben tudsz helyt állni bennük. Ilyen jógapózok lehetnek természetesen a hősi pózok (virabhadrászana 1., 2., 3.), a deszka, a zászlótartás különböző változatai, a sokszögtartás (utthita párshvakónászana), a fordított sokszögtartás (parivritta párshvakónászana), a háromszögtartás (trikonászana), a sáskatartás (salabhászana) és még sok minden más. Ajánlom figyelmetekbe az ászanakereséshez B.K.S. Iyengar Jóga új megvilágításban című könyvét vagy Leslie Kaminoff Jógaanatómia című művét, ami – a címéből adódóan – szemléletes anatómiai ismereteket is nyújt.
Ezek a pózok nemcsak megerősítenek testileg és lelkileg, de ezáltal önbizalmat is adnak – hiszen, minden egyes apró és nagyobb sikerélménnyel egyre növekszik az önbizalmad, és egyre jobban hiszel a saját belső erődben – csakúgy, mint amikor megoldasz egy fennálló problémát vagy helyt állsz egy nehéz élethelyzetben. Ezek az ászanák energikussá tesznek, ezért jók a felkészülésre, gyakorlása olyan helyzetekre, amikbe keményen bele kell állnod például fizetésemelés kérése, szakítás/válás stb.
Az olyan statikus ászanák, amiket hosszú ideig tartasz ki, a kitartásodat növelik, ami szintén segít újra és újra felállni a padlóról.
De amellett, hogy erős, stabil, kitartó vagy, nagyon nagy szükség van arra is, hogy mindeközben laza legyél, rugalmas, könnyed. Hiszen az, aki nem képes meghajolni, akár egy búzakalász, nem enged a szembejövő eseményeknek, akadályoknak, hanem keményen beleáll, az könnyed megtörhet.
Az ilyen könnyed minőségek fejlesztése miatt fontos azon jógapózok gyakorlása, ahol a test izmait nem feszíteni, hanem elengedni, ellazítani kell. A nyújtópózok, például a pascsimottanászana különböző változatai, a kaputartás, pillangó/pecsétülés (baddha kónászana) stb.
Amikor ezekben a statikus, relaxációs ászanákban vagy, nem kell csinálnod semmit, ne törekedj semmire, csak fókuszálj a hosszú kilégzésekre, és ezekkel együtt engedj el minden feszültséget! Bízz a természetben, a gravitáció segíteni fog! Bizonyos élethelyzetben nem az a kifizetődő, ha erőteljesen beleállsz, hanem épp ellenkezőleg, ha hagyod, hogy minden „magától” történjen.
Ehhez persze először az kell, hogy elég tudatos legyél és észleld, most épp melyik helyzet áll fenn. A tudatosság erősödésében pedig a gyakori jóga, a meditáció, a légzőgyakorlatok segítenek. Miden összefügg mindennel, ez egy csodálatos körforgás.
A nyújtóászanák segítenek nemcsak az izmokat kilazítani, de a lélek görcsein is enged. Könnyedebb leszel, könnyebben elfogadod, alkalmazkodsz a változásokhoz (hogy aztán kitartással és erővel vidd tovább az új helyzetet), rugalmasabb leszel, kevésbé fog felzaklatni egy-egy történés, amit nem tudsz irányítani. Manapság mindig mindent kontroll alatt akarunk tudni – a nyújtópózok segítenek elfogadni, hogy vannak élethelyzetek, ahol át kell engedni a gyeplőt másnak.
Továbbá könnyebben tudsz elengedni embereket, helyzeteket: a mai ember másik jellemzője a ragaszkodás. De nem birtokolhatunk semmit, legfőképpen senkit, hiszen mindig minden változik, tehát meg kell tanulnod, hogy igenis sokszor el kell engedned dolgokat. Hadd menjenek!
Az erősítő és lazító pózok egyensúlya fontos. Azokat az energiákat, amelyek felgyülemlettek bennünk az előbbiek alatt, a ralaxációs pózoknál tudjuk elmélyíteni, elraktározni. Minden lazulásnál egyaránt belemélyedünk ebbe az energiába.
Az egyensúly fenntartásához még hozzájárulnak az egyensúlygyakorlatok is, a leghíresebb a fapóz (vriksászana) stb. Ezek a gyakorlatok segítenek harmonizálni az aktív energiát és a befelé figyelést, a női és férfi energiákat, az akarás-elengedés minőségét. Erre nagyon jók még a különböző pránajámák, például a váltott orrylyukas légzés (nádi szódhana pánajáma), aminek szintén van 3-4 változata. Lényege, hogy egyensúlyba hozza a bal és a jobb agyfélte működését. A racionális, elemző gondolkodást és a kreativitást, befogadást, az elengedés-újjászületés körforgását.
Összefoglalva a jóga komplex rendszere segít „túlélni” a mindennapokat. Segít megerősödni önbizalommal, támogatja az elengedés minőségét és tudatosságot ébreszt ahhoz, hogy különbséget tudj tenni a két minőség között.
„Uram, adj türelmet,/Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,/Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,/Amit lehet, és adj bölcsességet,/Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
/Assisi Szent Ferenc/
2022. augusztus
Yoga. Öröm. Ünnep.
2022. június 19.
Budapest, Akvárium Klub
Izgatottan, kíváncsian, lelkesen indultam reggel a fővárosba, hogy részt vegyek az első jógafesztiválomon. Biztos voltam benne, hogy végig fogom csinálni a reggel 8-tól este 19.30-ig tartó programsorozatot, amennyire lehet, kimaxolom az élményt. "Az idei fesztivál a nemzetközi jóganap (jún. 21.) előtti hétvégén került megrendezésre a Magyar Jógaoktatók Szövetsége és a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola szervezésében. Központi témája a jóga mentális egészségre gyakorolt hatása és a stresszkezelés volt – nagyon aktuális.
Az esemény az Indiai Nagykövet beszédével kezdődött (H.E. Mr. Partha Satpathy). Közvetlen, kedves megnyugtató volt, ahogy beszélt. Aztán belecsaptunk a közepébe: India Jóganagykövete tartotta a napindító gyakorlatot. A füvön sorakoztak a matracok és a lelkes, friss emberek, akik csak arra vágytak, hogy együtt mozogjunk. Ez az óra tökéletes volt a napkezdéshez. Egy alapozó gyakorlatsort végeztünk Babita Wagh instrukciói alapján, amelyeket nyugtató hangú tolmács közvetített. Átmozgattuk a testet, közben a kamerások cikáztak köztünk, drónok röpködtek felettünk, de ez sem tudott kibillenteni abból az érzésből, hogy sokan együtt mozgunk, rezgünk egy napsütötte füves területen az indiai hölgy szakértő, kedves hangjára.
A gyakorlás után almával, ásványvízzel kedveskedtek a szervezők, mi pedig felfrissítettük magunkat, hogy feltöltődve továbbhaladjunk az úton, minél többet tapasztalva, egyre közelebb és közelebb kerülve önmagunkhoz.
Az előre megírt ütemtervem sajnos már itt megtörni látszott, hiszen a Jóganagykövet pránajáma foglalkozása szinte azonnal megtelt, jó néhányan tanácstalanul álltunk a teremben kuporgókat figyelve, hogyan fészkelnek be. De sajnos esélytelen volt, hogy beférjük mind, így újra kellett tervezni. Szerencsére a programszervezők nem hagytak minket unatkozni, bőven volt választási lehetőségünk.
Végül Bertalan Mónika meditációról szóló előadására ültünk be. Mónika a Debreceni Jóga Egyesület tagja – részletesen, szakszerűen beszélt a szamádhihoz való eljutásról, annak lépcsőiről, eszközeiről. Az előadás utáni gyakorlaton már nem maradtunk, mentünk tovább egy kis stresszoldó jógára.
Répássy Erika, az Iyengar jóga jeles képviselője vezette az órát. Ő és 3 társa mind megjárták Indiát, és magától a mestertől tanultak, ezzel a tanítványlánc utolsói Magyarországon. Amikor róla beszélnek, érződik a mesterük iránti szeretet, tisztelet, csodálat.
Az oktatók nem hagyták magukra a gyakorlókat, ketten segítségére siettek bárkinek, aki félreértett valamit, vagy nem biztonságosan végezték az ászanát. Erika feszes tempójú órát tartott, jó humorral oktatva, minden ászanának minden egyes mozdulatát részletesen leírva. Ők is a stresszkezelésre mentek rá, ez alapján lett összeállítva a gyakorlatsor is, és improvizált is, ha látta, a társaságra ráfér egy-egy terület erősítése. Új technikákat tanultam – végül is, ezért (is) mentem a rendezvényre. A társai végig figyelemmel kísértek minket, és kedvesen segítettek a helyes póz beállításában.
Egy élmény volt részt venni Répássy Erika jógaóráján, mindenkinek szeretettel ajánlom őt és az Iyengar jógairányzatot.
Az óra végeztével közeledtünk az ebédidőhöz, ezért választottunk a kétféle vegetáriánus főétel és a desszertek közül, majd elfogyasztottuk az udvaron. Iszonyat meleg volt, de így is hangulatos volt az ebédszünet, egy srác gitáron énekelt mantrákat, összegyűltek az emberek, kicsit megpihentünk, közösen.
Az óra végeztével közeledtünk az ebédidőhöz, ezért választottunk a kétféle vegetáriánus főétel és a desszertek közül, majd elfogyasztottuk az udvaron. Iszonyat meleg volt, de így is hangulatos volt az ebédszünet, egy srác gitáron énekelt mantrákat, összegyűltek az emberek, kicsit megpihentünk, közösen.
Ebéd után előadások sorozatán volt szerencsénk részt venni. Mivel ezekben az időkben egyre több és több stressz, nyomás vesz körbe minket, nyomja a vállunkat, fontos, hogy egyre többet beszéljünk erről és egyre jobban törődjünk azzal, mit tudunk kezdeni a folyamatos stresszérzéssel, ami hosszútávon szorongáshoz vezet.
A stressznek két fajtája van, a konstruktív, ami segít életben maradnunk és a destruktív distressz, ami megnehezíti, beszűkíti az ember mindennapjait, utóbbival mindenképpen kezdenünk kell valamit.
Ezért fontos, hogy ennek a napnak a stressz témája állt a központjában. Ezért szerettem volna én is minél több előadást hallani a témával kapcsolatban olyan szakértő, hiteles emberektől, akik az előadásokat tartották.
Kökény Tibor Tyagpuri Jóga a Mindennapi Életben Rendszer – a depresszió, a szorongás, a kiégés oldásáról beszélt. A terem már televolt, az előadás már elkezdődött, de azonnal éreztük: maradunk. Tibor kisugárzása, a légkör, ami körbevette, csodás volt, erős, ami maradásra bírt minket. Leültünk a folyosóra, majd egyre többen és többen gyűltünk ott össze. Tibor sportpszichológus, jógaoktató, a krízisintervenció, a veszteség támájának szakértője. A stressz leküzdését a tamasz, a tompaság, lustaság kisöprésével kell kezdeni, mondta, ehhez segítséget nyújtanak az oxigénbevitelű pránajámák, légzőgyakorlatok. Majd a radzsaszbevitelre (szenvedély) kell fókuszálni. A szorongás Tibor megfogalmazása szerint az attól való félelem, hogy lehetünk-e önmagunk, tudjuk-e vállalni önmagunkat. Végig kell tehát gondolni, milyen traumák, nehéz helyzetek történtek az életünkben, amikor azt érezhettük, össze kell húznunk magunkat, amikor nem engedtük, hogy uraljuk saját terünket; azt a teret, amelynek birtoklását mindannyian megérdemeljük – helyünket az életben. Az oroszlánüvöltő gyakorlat (simhasana) nagyon erős segítség lehet ennek megtapasztalásában.
A pánikroham: stresszhelyzetben az energiákat koncentrálni akarjuk, nem kiengedni, emiatt leáll a légzés, beszorolunk ebbe a helyzetbe – ettől megijedünk, bepánikol az agy, ami apró, gyors, felületes légzést okoz. Kétféleképpen segíthetünk a helyzeten. Ha tudatosul bennünk ez a légzés, elkezdünk rá figyelni, az energiát erre koncentráljuk, és amint elkezdjük megfigyelni a légzést, az lelassul, ezáltal lenyugszunk. Ha ez már viszonylag könnyedén megy, megpróbálkozhatunk megakadályozni a roham kialakulását azzal, hogy tudatosítjuk a negatív gondolatokat, érzéseket, tudatosítjuk jelenlétüket, megfigyeljük – csakúgy, mint a légzést, és ezzel enyhülnek, majd eltűnnek. A függőségek leküzdésében pedig a transzgenerációs módszer válhat segítségünkre. Csodálatos, hatásos beszélgetés volt, rögtön elhatároztam, hogy jobban utánanézek Tibor munkásságának.
Következett Dr. Kotroczó Anikó a Sarasvati Oktatási Központból „a mentális jóllét a jóga segítéségével” előadásával. Anikóból harmónia, életszeretet, életerő sugárzott. Az étkezési szokásokra összpontosított: amit megeszünk, az 21 nap múlva tudattá válik, ezért első lépésben ennyi ideig figyeljünk arra, mikor és mit, hogyan eszünk. A következő lépcső 40 nap legyen, ennyi időbe telik a testsejtcsere. A 3. lépcső a 60 napos időszak, ennyi idő alatt sikerül lecserélnünk rossz szokásainkat. A szerotoninszint növelése történhet búzacsíra, túró, avokádó bevitelével – ez a neurotranszmitter 8,2–8,7 Hz közt termelődik az agyban. A dopaminszint növelésére hathatunk csírák fogyasztásával, de ami a legfontosabb: a minél több alfa hullám. Alfahullámok hiánya észrevehető bizonyos pótcselekvésekből: hajpödrés, köröm-, ajakrágás stb. Ha sokat vagyunk alfában, az segít a szokások megváltoztatásában. Az alfahullámok 7–12 Hz közt jelennek meg. A tömjén, szantál illata (pl. füstölők) segítenek erre a rezgésre kerülni. És íme egy feladat a stresszhelyzetek kezelésére, vagy hogy tisztábban láss például döntéshelyzetben. Kegyetlen őszinteséggel válaszolj a következő 3 kérdésre: Mit vegyen el Isten/az Univerzum (bármi, amiben hiszel) az életedből? Amire már nincs többé szükséged, ami már nem szolgálja a javadat. Mit hagyjon meg az életedben – hála érzésre. Mit hozzon be az életedbe?
Dr. Bajnok Anna a Himalájai jóga tradíciót képviselte a fesztiválon; a jóga mint stresszcsökkentő módszer volt a témája. Rögtön szimpátiát, empátiát éreztem, amikor azzal kezdte mondandóját, hogy lámpalázas, de amint belekezd, jobban lesz, és ez így is történt. Nyugalom, szeretet, kedvesség sugárzott belőle. Fontos, hogy megértsük: a stressz alapvetően jó – kezdte –, az eustressz a barátunk. De a distressz ellen aktívan kell küzdenünk, különben maradandó lesz, rögzül.
A birtoklási vágy, az irigység a hazugság, a lopás, a düh, a bosszúvágy és a függőségek – ezek mind distresszokozók az életünkben – próbálj meg tartózkodni ezektől az érzelmektől, viselkedési mintáktól! A distressz leállítja a zsírbontó folyamatokat, hízáshoz, inzulinintoleranciához vezethet, tartós kortizolszint-emelkedés miatti mellékvesekéreg leállását, ami természetellenes hormontermeléshez vezethet, ami életveszélyes is lehet.
Az oxitocin hormon a terhesség alatt termelődik – ez egyensúlyozza a kortizol szintet. Termelődik még ismerős arcok láttán, ölelés, érintés, orgazmus hatására. Jógagyakorlás alatt – amikor az éber tudatosságunk bekapcsol: az elmében összegyűlt szemetet söpörjük ilyenkor ki. Barátságos viselkedéssel, empátiával és a sírással való elengedéssel is oxitocin termelődik. Az oxitocin a kapcsolódás hormonja – biztonság, hazaérkezés érzetét kelti. És amint már azt tudjuk: a jóga = egyesülés.
Már majdnem elhagytuk a termet, amikor megláttuk, Erika tart előadást dr. Drimál Istvánnal, így hát – mivel a gyakorlati órájuk bejött, és kíváncsiak voltunk – maradtunk. Ez az előadás inkább gyakorlatias volt, ászanákat mutattak a józanság megőrzésére, a józan ítélőképesség visszaszerzésére, a nyugalom fenntartására. Miközben Erika elmondta, mit kell tennünk, két társa megmutatta gyakorlatban is a könnyebb és a haladóbb változatát egy-egy nyugtató ászanának (pl. fekvő pillangó, fejenállás, előrehajlások különböző változatai).
A napot a mantrameditációs békekoncert zárta, ami egy ingyenes, jótékonysági esemény volt a Bátor Tábor javára (súlyosan beteg gyerekek élményterápiás programjai) a Mantra Love Space és a különböző jógatradíciók zenészeinek előadásában. Soha nem jártam még ehhez fogható koncerten, nem tudtam, mire számítsak. Ekkora megérkezett indiai ismerősöm is, aki természetesen ismerte az előadott mantrákat, és lelkesen énekelte azokat. De a szervezők azokra is gondoltak, akik nem ennyire jártasak a mantrákban: a különleges hangszerek, csodás, színes ruhájú énekesek, zenészek mögé kivetítették a szöveget. Eleinte csak megfigyelője voltam az eseményeknek, csak a fülemmel hallgattam; aztán elsodortak a dallamok, a lelkes, szívből jövő énekhangok – csodálatos volt: hevesebben vert a szívem, és végre – régóta először – azt éreztem, tartozom valahová. (A koncertfelvétel hamarosan elérhetővé válik az MJSZ Youtube-csatornáján.)
Őszintén ajánlom mindenkinek, hogy vegyen részt a következő jógafesztiválon, sokkal gazdagodtam általa, és jó lenne, ha minél többen átélnék azt, amit én, azt, amit több mint 400-an megtapasztaltunk – közösen. Ha szeretnétek értesülni hasonló eseményekről, kövessétek az MJSZ tevékenységét!
Legyetek tudatosak a stressz-szintetekre, figyeljetek magatokra, és dolgozzatok aktívan a stressz-szint csökkentésén!
2022. június
Karma jóga – tavaszi megtisztulás
A tavasz a megtisztulás, majd az ezutáni megújulás, újjászületés időszaka.
Ahogy a természet újjáéled, úgy mi is újra nyithatunk önmagunkon, újrakezdhetjük a dolgokat új, friss lendülettel. A jóga ebben kiváló segítséget nyújt.
Ez az időszak tökéletes arra, hogy felismerjük: mindannyian egy nagyobb egység része vagyunk. Olyanok vagyunk ebben az egységben, mint emberi testben a sejtek. A természetben töltött idővel könnyebben megérezhetjük, hogy mindannyian, mint ahogy minden fűszál, hangya, madár, fa stb. az univerzum részei vagyunk, ez segít feloldani az elkülönültség érzetét – és végső soron ez a jóga célja.
Az évezredek alatt számos jógafajta fejlődött ki. A Bhagavad-Gíta három féle klasszikus jógairányzatot ismertet az alapján, hogy milyen eszközöket alkalmazhatunk a megvilágosodás elérésének érdekében: karma jóga, dzsnyána jóga, bhakti jóga. A negyedik klasszikus irányzata Patandzsali nyolctagú jógája.
A dzsnyána jóga követői tudás által közelítenek a célhoz, a bakti jógáéi az istenszeretettel, áhítattal, az astanga jóga gyakorlói pedig meditáció révén törekednek a szamádhira.
De én most – a tavasz beköszöntével – a karma jógáról szólnék bővebben. A karma jóga az önzetlen cselekedetek eszközét alkalmazza. Az ilyen minőségű tettekkel az ember túllép önnön egóján azért, hogy magasabb célt szolgáljon. Azáltal, hogy tetteinket az önzetlenség vezérli, az elkülönültség érzete (ti. az embertársainktól, a körülöttünk zajló világtól, istentől/az univerzumtól) enyhül, majd fokozatosan megszűnik.
A karma jóga öt eszközzel gyakorolható. Az első eszköz az éberség, tudatosság. Itt csatlakozhatunk vissza a hatha jóga gyakorlásához, ugyanis a testtudattal kezdődik minden. Amint megtanuljuk uralni testünket, sokkal könnyebb lesz gondolataink, cselekedeteink irányítása is.
A második eszköz a külső behatásokra, véleményekre való reakciók megfigyelése – az önmagadról és a világról gondoltak mind másoktól erednek, tudatosan kell figyelni erre. Tedd fel magadban a kérdést: tényleg így van, ahogy állítja?
A karma jóga harmadik eszköze a külső hatások elleni immunitás erősítése. Ha a második eszközt már gyakorlod, könnyen immunissá válsz a külső helyzetekkel szemben.
A negyedik alkotóelem az érzelmi megnyilvánulásaid tudatos kezelésének gyakorlása. Természetesen ez a (számodra) normálistól eltérő szituációkban a legjobban megfigyelhető. Hogyan viselkedsz, milyen érzelmek törnek elő egy-egy váratlan esemény kapcsán?
A karma jóga ötödik eszköze a rögeszmék elengedése, amelyet mi magunk, a társadalom épít fel. Amint elengeded ezeket a rögeszméket, a „hogyan szokták” kérdését, kreatívvá, szabaddá válsz. Először is az önmagadban vetett hit jelenik meg, majd ezt a bizonyosságot tágítani kell a környezetre, az egész univerzumra. Engedd bele magad az érzésbe, hogy egy egész része vagy, ahol mindennek és mindenkinek megvan a helye és szerepe! A hit e kétféle minősége (mint ahogy minden más is) legyen egyensúlyban.
Önzetlennek lenni a világ egyik legnehezebb dolga, tehát ne tántorítson el, ha néha-néha elbuksz! Ez egy folyamat, amely során eltűnnek a vágyak, a függőségek, kivetítések a külvilág történéseivel kapcsolatban.
Természetes, hogy a nap huszonnégy órájában, minden egyes szituációban nehéz önzetlennek maradni, ezért a karma jóga eszköze az önfegyelem, illetve a belső tűz (tapasz). Mint mindent, ezt a fajta gyakorlást is el lehet kezdeni egészen apró dolgokkal, legjobb, ha ez is belülről fakad, például gondolkodásmódunk megváltoztatásával: próbáljunk meg kiszabadulni egónk börtönéből, figyeljük meg gondolatainkat, legyünk tudatosak azok minőségére, és ha észrevesszük, hogy újra az egónk vezérelt, álljunk meg, lépjünk vissza egyet, és szabadítsuk fel elménket (pl. egy pránajámával)! Ezáltal beszédünk is mások felé irányul majd, kevesebb lesz az „én”, az „akarom”, a „nekem” stb. mondatainkban.
Ha gondolataink, beszédünk már megváltozott, a cselekedeteink szinte észrevétlenül válnak önzetlenné.
Az önös érdekek, a vágyak elengedése – ez nem lemondás, hanem annak tudatosítása, hogy amíg hajszoljuk vágyainkat, nem vagyunk boldogok, hiszen nem vagyunk birtokában a vágyott dolognak – felszabadít. Gondolj bele: amint elérsz, megszerzel egy vágyott dolgot, tiszavirágnyi boldogságot érzel, majd áldozatul esel egy újabb vágynak – kezdődik elölről a szenvedés, a „valami hiányzik” érzése. Ezért el kell engedned vágyaidat, az adás, az önös érdekek nélküli tettekre kell koncentrálnod, és a dolgok, amelyekre valóban szükséged van, „maguktól” rád találnak.
Mahatma Gandhi életpályája remek példája a karma jóga gyakorlásának – hiszen ő nem tett különbséget alantas, illetve elismeréssel járó munka közt: seperte az utcákat, tisztította a latrinákat – nem mondom, hogy mindenki kövesse Gandhi útját, csupán azt, hogy mindenki tegye meg azt, amit csak tud a lehetőségeihez mérten.
A tavasz azért is megfelelő időszak a karma jóga elkezdésére, mert ilyenkor rengeteg szemétszedős, természettisztítós túra, program indul (pl. TeSzedd! akció), amivel nemcsak jót teszünk a természetnek, de eközben újra egyesülhetünk azzal. Ha megtisztítjuk fáink területét, a környezetünket, önmagunkat is tisztítjuk. Én annak a híve vagyok, hogy mindig legyen a táskában egy-egy szemeteszsák, egy-egy pár gumikesztyű, hogy ha teszünk egy sétát, vagy egy hosszabb túrát, legyen lehetőségünk megtisztítani az útvonalat, ahol haladunk. Faültetés, önkéntes munkák természetesen szintén szóba jöhetnek. Ha mindenki megtesz mindent a saját környezetében azért, hogy az jobbá, szebbé váljon, a világ is békésebb, boldogabb lesz. Sorolhatnám még az önzetlen cselekedetek sokaságát, de abban reménykedem, hogy eljutott az üzenet hozzád.
Segítsünk, szeressünk, éljünk önzetlenül!
2022. április
Jógikus életmód
Az idei Valentin-napon végre megtettem azt, amit már régóta meg kellett volna. Magamra szántam a teljes napot, és tudatosan, szeretettel törődtem magammal. Azt gondolom, nagyon fontos figyelnünk a testünkre, az elménkre, gondolatainkra, érzéseinkre, így tudhatjuk meg ugyanis, hogy mire van szükségünk – és csak így adhatjuk azt meg magunknak.
Amint az azt előző cikkben említettem, a jóga nem korlátozódik kizárólag a jógaszőnyegünkre, hanem kiterjed életünk minden szegmensére. Például arra, hogy szinte észrevétlenül – paradox módon – kezdjük el tudatosabban figyelni magunkat. Mivel gyakorlás során végig fontos a lélegzet, a testtartás figyelése, gyakorlott leszel az önmegfigyelésben, és egy idő után magaddal viszed a szőnyegről a mindennapjaidba. Így térünk vissza a jógikus életmódhoz – ahhoz, hogy harmonikus, békés, egészséges életet élhessünk, tennünk kell, ám nem nagy ördöngösségeket, csupán kis odafigyelés, tudatosság szükséges hozzá.
Hogyan is néz ki egy nap, ha a jógikus életmódot próbáljuk követni?
Kezdjük a reggellel, a felkelés módjával, hiszen ez meghatározza az egész napod minőségét. Az alvási ciklusunk 1,5 órás, ezért, ha van rá mód, úgy kell beállítani az ébresztőt, hogy az ennek a ciklusnak a végére essen, még jobb, ha minden reggel ugyanabban az időben kelünk, és ezzel beállítjuk a biológiai óránkat, hogy ne legyen szükség a telefonra. Ha ez mégsem menne, olyan hangot állítsunk be ébresztőnek, ami közel áll a régi, természetes „ébresztőhangokhoz”: madárcsicsergés, vízcsobogás, eső stb. Bár triviális, fontos, hogy időben keljünk fel. Azt tapasztalom, hogy mióta az indulás előtt jóval előbb kelek fel, annál produktívabb, ezáltal kiegyensúlyozottabb napokat tudok megélni.
Hiszen egy napot rohanva elindítani egyenlő azzal, hogy egy nagy katyvasszá tesszük az egészet. Ezzel ellentétben, ha mondjuk másfél-két órával hamarabb kelünk, mint ahogy munkába indulunk, mindenre bőven, nyugodtan lesz időnk ahhoz, hogy egészségesen vághassunk bele napunkba! Mi tartozik ebbe bele? A jóga, a reggeli, a fürdés, esetleg egy kis idő a hobbinkra – persze mindenkinek a saját keretei, lehetőségei közt.
A sorrend viszont nem mindegy. Reggeli után közvetlenül nem ajánlott jógázni, viszont a zuhanyzás és a mozgás sorrendje változhat, hiszen a jóga nem annyira intenzív sport, hogy mindenképpen szükséges volna lefürdeni utána, sőt a vízzel lemossuk a jót, amit okoztunk a gyakorlással: hiszen jógázás közben öngyógyító folyamatok indulnak el, amelyek közben olyan hormonok választódnak ki, amik táplálják a bőrt. Ha már itt tartunk, a kádban fürdés és a zuhanyzás nem ugyanaz! A szándéktól függ, melyiket választjuk. Ha relaxálni szeretnénk, megpihenni, kicsit magunkba zárkózni – erre jó a forró fürdő, tisztálkodásra nem. Tehát ha a testünk megtisztítása a cél, zuhanyzásra van szükségünk.
Tehát az ébredés utáni első dolgunk a tisztálkodás legyen – nyelvkaparó, fog- és arcmosás, zuhanyzás (pl. nagyon hatásos a hideg-meleg váltózuhany alkalmazása). Ha ezekkel megvagyunk, tisztán álhatunk jógaszőnyegünkre.
A reggeli gyakorlás semmiféleképpen se legyen erőltetett – ülj le, figyelj befelé, figyeld meg, mit szeretne a tested, mi esne jól neki, és kövesd ezt. Ha először ez a befelé figyelés nehezen menne, a napüdvözlet gyakorlatsort beiktathatod a mindennapi reggeli gyakorlatba, hiszen ennek pont a napköszöntés a lényege. A gyakorlat során végezhetünk pránajámát (légzőgyakorlatot) is, utána pedig jó, ha meditálunk. Ekkor a legkönnyebb mindkét gyakorlatot végezni, hiszen reggel az elme üresebb, még nincsen teleszőve kusza gondolatfonalakkal.
Jógagyakorlás után következhet a reggeli. Az étkezés témáját nem fejtem ki bővebben, hiszen az annyira személyre szóló, hogy arról nehéz összefoglalóan nyilatkozni. A lényeg az étkezésben is a tudatoság és a rendszeresség. Meg kell ismernünk a szervezetünket. Az ízek, élmények helyett azokat az ételeket válasszuk, amelyeket a test kíván, amelyek táplálják azt. Fontos, hogy étkezés közben ne tegyünk mást, csupán magára a tevékenységre fókuszáljunk! A rágásra, az ízekre, az étel útjára – milyen érzés a gyomornak, mit tesz az emésztőrendszerrel? A szattvikus étrend fogyasztása ajánlott, ami elég energiát, friss tápanyagot juttat szervezetünkbe. Ilyen ételek a különböző magvak, friss zöldségek, teljes kiörlésű élelmiszerek. Szintén köztudott, de a vízfogyasztás elengedhetetlenül fontos, napi 2 liter a minimum! Csak a tiszta víz számítandó ebbe, hiszen minden mást (teát is!) megemészt a testünk, ami plusz energiát vesz igénybe.
Indulhatunk a munkába. Annak vagyok a híve, hogy olyan munkahelyet válasszunk, ami közel van a lakhelyünkhöz, vagy fordítva. Nem látom értelmét annak a rengeteg, stresszel töltött időnek, amit autóban töltenek az emberek. Ha mégis utazni kell, a tömegközlekedést ajánlom – az ott eltöltött időt is tökéletesen lehet hasznosítani: olvasással, elmélkedéssel, a természet, embertársaink megfigyelésével – és nem utolsó sorban jobbat teszünk vele a természetnek is.
A legtöbb ember sajnos nem szereti azt a munkát, amit végez – ezért egész nap „antijógában” van. Arra vár, hogy vége legyen: naponta várja az ebédidőt, a munkaidő végét, a hétvégéket, az ünnepnapokat – és így megy el az élet mellette. A munkahely az egyik fő forrása a stressznek, ezért mindenképp érdemes tenni azért valamit, hogy örömmel élhessünk meg a mindennapjainkat: merjünk változtatni! Vagy a munkahelyünkön, vagy az ahhoz való hozzáállásunkon!
Nap közben sokan sok kávét fogyasztanak – ezt érdemes elhagyni. A koffein ugyanis gátolja az agyban lévő adenozin hormon működését, ami az agyi aktivitás csökkentéséért felelős. Ezért, ha koffeint fogyasztunk, a test azt érzi, hogy nem fáradt, ami egy ideig jónak tűnik, de mivel át lett verve, több adenozint kezd el termelni, aminek kiiktatásához még több koffeinre lesz szükség – egyértelmű függőség alakul ki. Persze, lehet fogyasztani, néha, tudatosan, mindennek a lényege a tudatos, aktív figyelem! De nem kell megijedni, minél többet gyakoroljuk a jógát, annál több figyelemenergiával rendelkezünk!
A délutáni/esti jógagyakorlás általában a munkahelyi stressz levezetésére, a pihenésre való felkészülésre, aktív pihenésre, feltöltődésre fókuszál. Egy esti meditáció is segíthet újra kitisztítani az elmét.
Lefekvés előtti teendők: fontos a könnyed vacsora, amit 2-3 órával lefekvés előtt fogyassz el! Ez is személyfüggő – az emésztési sebességedtől függ. Az élő, állati eredetű ételek nehezebbé teszik a pihentető alvást.
Kerüld a szimpatikus hatást kiváltó eszközöket (laptop, mobil, tévé)! Ha mégis használod, alkalmazz kékfényszűrő appot, vagy szemüveget, ugyanis a kékfény azt az információt adja az agynak, hogy reggel van, serkentőleg hat, ami természetesen nem segít a nyugodt alvásban. Személy szerint abban hiszek, hogy az ágy mobilmentes terület legyen.
Fontos a teljes csönd, a sötétség és a hűvösebb hőmérséklet – kb. 18–20 C –, amitől lelassulnak a belső folyamatok, ez pedig segíti az elalvást.
Az alvási póz szintén meghatározó az egészségünkre. Gondolj bele, 12 hónapból 4-et alvással töltünk! Nagyon fontos, hogyan telik ez az idő! Pláne mivel sokan ülőmunkát végzünk – ébrenlétünkben is görnyedünk, alvás közben is összenyomjuk a szerveket – erre figyelnünk kell! A legrosszabb, amit tehetünk, ha hason fekve alszunk – belső szerveink nyomás alatt vannak végig, több energia kell a működésükhöz. A bal oldali fekvés a szívre helyezett nyomás miatt nem megfelelő, hosszú távon fárasztja a szívet, tehát rövidíti az élettartamot. A vér is a bal oldalra áramlik, ezáltal nehézkessé válik a bal oldali orrlyuklégzés, tehát aktívabb lesz a jobb oldali, ami a bal oldali agyféltekét stimulálja. Ez pedig a racionális gondolatokért felelős agyfélteke – az álmok aktívak, poroblémamegolós, analitikus jellegűek lesznek. A hanyattfekvés nem rossz, bár a jógázók idegrendszere összekeverheti a savászanával, az óra végi relaxációs pózzal – érdemes szétválasztani a két dolgot. Ami azt jelenti, hogy a legegészségesebb alvási póz a jobb oldali stabil oldalfekvés
Ha ez túl sok volna egyszerre, érdemes kipróbálni egy-két technikát, és a többi jönni fog magától. Figyelj magadra, és add meg a testednek, elmédnek, amire szüksége van, vigyázz magadra!
2022. február
Egyszerre szilárd és könnyed
2022 a kínai horoszkóp szerint a tigris éve, ami az erőnek, a gonoszság kiűzésének és a bátorságnak a jelképe. Ezért tökéletes 2022 arra, hogy bátran belevágjunk a jóga megismerésébe, megerősödjünk és megtaláljuk a belső békénket.
Év elején sokan elhatározzák, hogy belekezdenek valamibe, amit eddig még nem próbáltak, de régóta vágynak rá. Vagy ha már volt közük hozzá, kísérleteztek vele, most újra, új lendülettel vágnak bele. Sok esetben születnek így új jógagyakorlók is.
Miért érdemes tehát elkezdeni jógázni?
A hatha jóga az ősi radzsa jógából származik, melynek célja testi és energetikai gyakorlatokkal felkészíteni a jógázót a jóga magasabb szintjeinek gyakorlására, a meditációra. Eredetileg azok számára találták ki az ászanákat, akik fizikai korlátba ütköztek a meditációs ülésben való hosszú idejű megmaradásra.
Patandzsali szerint (aki először foglalta írásba a jóga rendszerét) egy ászanának egyszerre szilárdnak és könnyednek kell lennie. A közhiedelemmel ellentétben a jógagyakorlás lényege nem az, hogy szépen mutasson egy-egy ászana – sokkal fontosabb az, hogyan érzi benne magát a gyakorló.
A jóga szó az egyesülés mellett igába hajtást is jelent. Az elme öntudatlan mozgáshullámainak igába hajtását. A test uralása, irányítása alapvető igényünk, miért ne tennénk ugyanezt elménkkel is? A reggeli felébredésünk első pillanatától kezdve lefekvésünkig folyamatos gondolatáramlás fárasztja agyunkat, figyeljétek csak meg! A jógagyakorlatokra, ászanákra való koncentráció segít a jelenben maradni és megfékezni a gondolatok áramát, amivel egyszerre frissíti fel, erősíti meg a testet és lazítja, pihenteti az elmét. A jóga tehát nemcsak testtömeg növelés céljából alkalmazható, hanem emellett növeli az ízületek mozgásterét, sőt segíti az energiák szabályozását, serkenti a vérkeringést és szabályozza a vérnyomást is! Ha valaki rászánja magát, hogy elinduljon a jóga útján, a lehető legjobb döntést hozza meg, hiszen ez a mozgásforma nem csupán sport. Nem elégszik meg azzal, hogy erősíti, alakítja a testet, ugyanezt teszi az elmével is.
Egy jógaóra komplex figyelmet igényel: nemcsak a testet szándékozunk irányítani közben, hanem a figyelmünket és (ezáltal) légzésünket is. A gyakorlás során a légzés ütemének figyelése segít végig megakadályozni a gondolatok felbukkanását, áramlását – hiszen ez a jóga végső célja: a csendes elmeállapot, a gondolatok igába hajtása.
Miután valaki elkezdi gyakorolni a jógát, számos pozitív változást észlelhet az életében. Természetesen az izmok fejlődését, emellett a figyelem irányításának képességét. Minden ászana átvezethető a mindennapi életszituációkra, ezért, ha figyelünk arra, milyen minőségre van szükségünk, és az abban segítő pózokat végezzük, sokkal könnyebben vehetjük az akadályokat, sokkal könnyedebben engedjük el az ártalmas dolgokat, gondolatokat, és sokkal rugalmasabban reagálunk egy-egy kényesebb helyzetre, változásra.
Az erőteljesebb pózok segítenek erősnek maradni egy-egy nehezebb élethelyzetben, a nyújtópózok segítenek meghajolni, akár egy fűszál és nem eltörni, mint egy fatörzs egy-egy helyzet előtt. Sokan azért félnek belevágni a jógagyakorlásba, mert azt gondolják, nem eléggé hajlékonyak hozzá, holott a hajlékonyság nem feltétele, hanem az egyik hozománya, jótékony hatása az ászanáknak. Az egyensúlypózok segítenek összhangba hozni a két agyféltekét, ezáltal harmóniát hozni az életbe.
Egy kezdő jógaóra általában rövid meditációval kezdődik, és van, hogy légzőgyakorlatot, pránajámát is beiktatunk az óramenetbe. Majd néhány átmozgató, bemelegítő gyakorlat után elkezdődnek az erőteljesebb, álló ászanák, de minden ászanának vannak különböző fokozatai, hogy mindenki megtalálhassa azt a nehézségi szintet, ahol ő éppen tart. Az erőteljesebb csúcsa az órának lehet valamilyen gyakorlatsor, például a surya namaskara, azaz a napüdvözlet. Ezután jöhetnek a levezető, nyújtó gyakorlatok ülésben, majd a fordított testtartások, mint például a sirsaszana, azaz a testnevelésórákról fejenállásként ismert póz. Ezután egy-két gerincsavarás, és a gyakorlás az órának keretet adó rövid relaxációval zárul.
Tehát, aki elkezd jógázni, annak megerősödik a teste, javul az állóképessége, javul az ízületei állapota, csöndesebb lesz az elméje, nyugodtabb, békésebb, összeszedettebb lesz, ami lássuk be, igazán hasznos lehet mindennapjaink folyamán, pláne ezekben a nehéz, betegségekkel sújtotta időszakokban.
Végül csak egyetlen kérdés maradt:
Miért NE kezdenénk el jógázni?