Karma jóga – tavaszi megtisztulás

A tavasz a megtisztulás, majd az ezutáni megújulás, újjászületés időszaka.

Ahogy a természet újjáéled, úgy mi is újra nyithatunk önmagunkon, újrakezdhetjük a dolgokat új, friss lendülettel. A jóga ebben kiváló segítséget nyújt.

Ez az időszak tökéletes arra, hogy felismerjük: mindannyian egy nagyobb egység része vagyunk. Olyanok vagyunk ebben az egységben, mint emberi testben a sejtek. A természetben töltött idővel könnyebben megérezhetjük, hogy mindannyian, mint ahogy minden fűszál, hangya, madár, fa stb. az univerzum részei vagyunk, ez segít feloldani az elkülönültség érzetét – és végső soron ez a jóga célja.

Az évezredek alatt számos jógafajta fejlődött ki. A Bhagavad-Gíta három féle klasszikus jógairányzatot ismertet az alapján, hogy milyen eszközöket alkalmazhatunk a megvilágosodás elérésének érdekében: karma jóga, dzsnyána jóga, bhakti jóga. A negyedik klasszikus irányzata Patandzsali nyolctagú jógája.

A dzsnyána jóga követői tudás által közelítenek a célhoz, a bakti jógáéi az istenszeretettel, áhítattal, az astanga jóga gyakorlói pedig meditáció révén törekednek a szamádhira.

De én most – a tavasz beköszöntével – a karma jógáról szólnék bővebben. A karma jóga az önzetlen cselekedetek eszközét alkalmazza. Az ilyen minőségű tettekkel az ember túllép önnön egóján azért, hogy magasabb célt szolgáljon. Azáltal, hogy tetteinket az önzetlenség vezérli, az elkülönültség érzete (ti. az embertársainktól, a körülöttünk zajló világtól, istentől/az univerzumtól) enyhül, majd fokozatosan megszűnik.

A karma jóga öt eszközzel gyakorolható. Az első eszköz az éberség, tudatosság. Itt csatlakozhatunk vissza a hatha jóga gyakorlásához, ugyanis a testtudattal kezdődik minden. Amint megtanuljuk uralni testünket, sokkal könnyebb lesz gondolataink, cselekedeteink irányítása is.

A második eszköz a külső behatásokra, véleményekre való reakciók megfigyelése – az önmagadról és a világról gondoltak mind másoktól erednek, tudatosan kell figyelni erre. Tedd fel magadban a kérdést: tényleg így van, ahogy állítja?

A karma jóga harmadik eszköze a külső hatások elleni immunitás erősítése. Ha a második eszközt már gyakorlod, könnyen immunissá válsz a külső helyzetekkel szemben.

A negyedik alkotóelem az érzelmi megnyilvánulásaid tudatos kezelésének gyakorlása. Természetesen ez a (számodra) normálistól eltérő szituációkban a legjobban megfigyelhető. Hogyan viselkedsz, milyen érzelmek törnek elő egy-egy váratlan esemény kapcsán?

A karma jóga ötödik eszköze a rögeszmék elengedése, amelyet mi magunk, a társadalom épít fel. Amint elengeded ezeket a rögeszméket, a „hogyan szokták” kérdését, kreatívvá, szabaddá válsz. Először is az önmagadban vetett hit jelenik meg, majd ezt a bizonyosságot tágítani kell a környezetre, az egész univerzumra. Engedd bele magad az érzésbe, hogy egy egész része vagy, ahol mindennek és mindenkinek megvan a helye és szerepe! A hit e kétféle minősége (mint ahogy minden más is) legyen egyensúlyban.

Önzetlennek lenni a világ egyik legnehezebb dolga, tehát ne tántorítson el, ha néha-néha elbuksz! Ez egy folyamat, amely során eltűnnek a vágyak, a függőségek, kivetítések a külvilág történéseivel kapcsolatban. 

Természetes, hogy a nap huszonnégy órájában, minden egyes szituációban nehéz önzetlennek maradni, ezért a karma jóga eszköze az önfegyelem, illetve a belső tűz (tapasz). Mint mindent, ezt a fajta gyakorlást is el lehet kezdeni egészen apró dolgokkal, legjobb, ha ez is belülről fakad, például gondolkodásmódunk megváltoztatásával: próbáljunk meg kiszabadulni egónk börtönéből, figyeljük meg gondolatainkat, legyünk tudatosak azok minőségére, és ha észrevesszük, hogy újra az egónk vezérelt, álljunk meg, lépjünk vissza egyet, és szabadítsuk fel elménket (pl. egy pránajámával)! Ezáltal beszédünk is mások felé irányul majd, kevesebb lesz az „én”, az „akarom”, a „nekem” stb. mondatainkban.

Ha gondolataink, beszédünk már megváltozott, a cselekedeteink szinte észrevétlenül válnak önzetlenné.

Az önös érdekek, a vágyak elengedése – ez nem lemondás, hanem annak tudatosítása, hogy amíg hajszoljuk vágyainkat, nem vagyunk boldogok, hiszen nem vagyunk birtokában a vágyott dolognak – felszabadít. Gondolj bele: amint elérsz, megszerzel egy vágyott dolgot, tiszavirágnyi boldogságot érzel, majd áldozatul esel egy újabb vágynak – kezdődik elölről a szenvedés, a „valami hiányzik” érzése. Ezért el kell engedned vágyaidat, az adás, az önös érdekek nélküli tettekre kell koncentrálnod, és a dolgok, amelyekre valóban szükséged van, „maguktól” rád találnak.

Mahatma Gandhi életpályája remek példája a karma jóga gyakorlásának – hiszen ő nem tett különbséget alantas, illetve elismeréssel járó munka közt: seperte az utcákat, tisztította a latrinákat – nem mondom, hogy mindenki kövesse Gandhi útját, csupán azt, hogy mindenki tegye meg azt, amit csak tud a lehetőségeihez mérten.

A tavasz azért is megfelelő időszak a karma jóga elkezdésére, mert ilyenkor rengeteg szemétszedős, természettisztítós túra, program indul (pl. TeSzedd! akció), amivel nemcsak jót teszünk a természetnek, de eközben újra egyesülhetünk azzal. Ha megtisztítjuk fáink területét, a környezetünket, önmagunkat is tisztítjuk. Én annak a híve vagyok, hogy mindig legyen a táskában egy-egy szemeteszsák, egy-egy pár gumikesztyű, hogy ha teszünk egy sétát, vagy egy hosszabb túrát, legyen lehetőségünk megtisztítani az útvonalat, ahol haladunk. Faültetés, önkéntes munkák természetesen szintén szóba jöhetnek. Ha mindenki megtesz mindent a saját környezetében azért, hogy az jobbá, szebbé váljon, a világ is békésebb, boldogabb lesz.  Sorolhatnám még az önzetlen cselekedetek sokaságát, de abban reménykedem, hogy eljutott az üzenet hozzád.

Segítsünk, szeressünk, éljünk önzetlenül!